Reuters: év végére 12 300 pontra nőhet a BUX • Surányi szélesítené a sávot • 2000.03.23
A szigorú árfolyamrezsim a végéhez közeledik, hiszen az infláció 4–5 százalékra történő leszorítása után a csúszó leértékelés helyett a forintot az euróhoz kötik – jelentette ki Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Euromoney konferenciáján. A Reuters hírügynökség kérdéseire válaszoló pénzpiaci elemzők véleménye megoszlik arról, mikor kerülhet sor az árfolyamsáv kiszélesítésére.
A csúszó leértékelés és a szűk árfolyamsáv melletti döntés bizonyult a legelőnyösebb megoldásnak, az infláció jelentős mértékben csökkent, miközben az erre tett erőfeszítések nem rontották az export versenyképességét – fejtegette Surányi György. A jegybankra nehezedő folyamatos nyomás hatására az MNB erőteljes kamatláb–csökkentésekre kényszerült. A kockázati prémium mérséklődése azonban az inflációs várakozások kedvező változását is mutatja – tette hozzá Surányi az MTI tudósítása szerint.
A jegybankelnök megkérdőjelezte a tőkesterilizáció magas költségeit. 1998–ig a sterilizált tőkét az előtörlesztések irányába terelték, és így jelentős megtakarításokat érhettek el. Igaz, ez a lehetőség 1999–ben, a bruttó adósságállomány jelentős csökkenésével megszűnt, és jelentős összeget kellett a jegybanknak sterilizálnia nagy, mintegy 4 százalékos közvetlen költséggel (ez a jegybank által fizetett forintkamatok és a kapott devizakamatok különbségéből adódik – a szerk.).
A Reuters kérdéseire válaszoló elemzők kedvezőtlenebbre módosították inflációs előrejelzéseiket. Az idei év átlagában 8,53 százalékos pénzromlást várnak (19 becslés átlaga alapján), szemben a kormány 6–7 százalékos jóslatával. (Bár a napokban Járai Zsigmond pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: az sem jelentené a világ végét, ha az infláció 7,5 százalék lenne.)
Továbbra is bizonytalanság uralkodik az esetleges sávszélesítéshez fűződő várakozásokban – derült ki a Reuters sajtótájékoztatóján. Az erről nyilatkozó 12 elemző közül 11 elemző tippel sávszélesítésre, aminek eredményeként négyen legfeljebb 3 százalékos forintfelértékelődést várnak, négyen viszont legalább 5 százalékosat.
Varga Csaba, a Citibank elemzője elmondta: a jövő márciusra várja a sávszélesítést. Ebben szerinte közrejátszhat, hogy lejár Surányi György megbízatása, akinek személyéhez a mai szűk sávos, csúszóleértékeléses szisztéma fűződik. Ezenkívül a kormányzat mielőbbi csatlakozást szeretne az európai kibővített monetáris rendszerhez (ERM2), amelyben a forintot az euróhoz kötik, széles lebegtetési sávval. Ha újabb spekulatív nyomás indul meg a forint erősödése mellett, az Varga szerint növeli a sávszélesítés valószínűségét.
Az időzítésben a másik végletre – 2003. januári sávszélesítésre – Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője tippel. Mint kifejtette, a szabadabb árfolyamrezsim mindaddig nem kívánatos, amíg az infláció tartósan 5 százalék alá nem kerül, ahogy ezt a jegybank és nyomában a kormány is feltételül szabta. Márpedig nem lesz tartósan alacsony ütemű drágulás a jelzett időpont előtt – állítja az elemző.
A Reuters felmérésén kialakult jóslat szerint a BUX átlagban április végén 10 514, az év végén 12 300 ponton áll majd.
Az elmúlt hónapok hozamesése után már csak mérsékelt csökkenés következhet – tippelnek az elemzők. Az éves lejáratú állampapír szerintük a jelenlegi 10,5–10,6 százalékkal szemben április végén 10,32, az év végén pedig 9,41 százalékot fial, bár az utóbbi időpontra vonatkozó tippek széles, 8–10,5 százalékos sávban szóródnak.