A GKI Gazdaságkutató kedvező évre számít • Az infláció a legérzékenyebb pont • 2000.03.21
Az üzleti szféra és a lakosság gazdasági várakozásai egyaránt optimisták, és viszonylag kedvező folyamatokat vár 2000–re a GKI Gazdaságkutató Rt. is. Vértes András elnök az inflációt tartja a legérzékenyebb pontnak, és 9 százalékos drágulást vár idén. Óvna a kamatok túlságosan gyors csökkentésétől.
A GKI kutatói a magyar gazdaság növekedését 5 százalékra becsülik, és legalább ennyivel bővül szerintük a GDP belföldi felhasználása.
Sajtótájékoztatójukon Vértes András elnök az inflációt nevezte a legérzékenyebb pontnak. Az rt. a kormány 6–7 százalékos előrejelzésével szemben az év átlagában 9, decemberre 8 százalékos drágulást jósol. A belföldi feldolgozóipari árak ennél is jobban: évi átlagban 13, decemberben 10 százalékkal emelkednek – teszik hozzá. Az is rontja a kormányprognózis esélyeit, hogy az év elején eleve 10 százalékról indul az éves fogyasztói áremelkedés, ami 1–1,5 százalékponttal kedvezőtlenebb, mint amire a kormány előrejelzését alapozta.
Az idei világpiaci olajárak 35–40 százalékkal meghaladják a tavalyiakat, és ez önmagában 1,5 százalékpontot emel az infláción – vélik. (Jóslatuk szerint az IMF–módszerrel számított idei átlagos olajár 23–24 dollár, ami 24–25 dolláros brenti árnak felel meg.) A kormány igyekszik fékezni az olajár–emelkedés hatását, ez azonban „visszafogott inflációt” jelent, 2001–2002–ben éreztetheti hatását – fejtegette Vértes.
A megtakarítási ráta csökken (inflációt kiszűrő számításuk szerint a félretett pénzek jövedelmekhez viszonyított idei aránya 4 százalék, épp fele az 1998–as mértéknek). Normális körülmények között a jegybank erre a kamatok megtámogatásával válaszol, ám ezt most akadályozza a hazánkba beáramló spekulatív pénz.
Jóslatuk szerint az éves lejáratú állampapír hozama az év közepére 9, decemberre 8 százalékra mérséklődhet a mostani 10,6–10,7 százalékról. A gyorsabb kamatcsökkenés túlfűtöttséget, a megtakarítás további kiszorulását okozna – figyelmeztetnek.
Az államháztartás túlteljesülhet a célul kitűzött 3,5 százalék GDP–hez viszonyított hiányhoz képest, s elérheti a 3,2 százalékot. Az autópálya–hitelek okozta eladósodást is beszámítva, a deficit mégis eléri majd a 3,5 százalékot – jósolják a GKI Rt.–nél.