A reálkeresetek „igazából” 4,4 százalékkal nőttek • Nőtt az adóterhelés 1999–ben • 2000.02.17
Ha a családi adókedvezmény becsült hatását is figyelembe vesszük, a nettó átlagkeresetek 14,8 százalékkal emelkedtek 1999–ben – tudtuk meg a KSH–ban. Így – a gyerekkedvezménnyel együtt – 4,4 százalékkal nőttek a reálkeresetek, szemben a kedden hivatalosan közölt 2,5 százalékkal. Gyerekkedvezménnyel együtt is lényegesen nőtt az adóterhelés 1998–hoz képest.
A bruttó keresetek 16,1, a nettó bérek 12,7 százalékkal emelkedtek tavaly 1998–hoz képest – írta gyorsjelentésében a KSH. Jelentős rés mutatkozik tehát, ami azonban nagy részben számításbeli okokkal magyarázható: azzal, hogy egyszerűen mellőzik az 1999–ben bevezetett szja gyerekkedvezmény adómérséklő hatását.
A statisztikusok ugyanis a bruttó kifizetéseket figyelik ágazatonként, s ezek nem vezethetők össze az egyéni adózási adatokkal. Így a KSH „hivatalos” közlése csak az általánosan, minden adózó esetében érvényesülő elvonásokat kíséri figyelemmel, márpedig a gyerekkedvezmény nem a jövedelemtől, hanem a családi helyzettől függ.
Érdeklődésünkre a KSH közölte becslését: eszerint a gyerekkedvezmény egy kereső számára átlagosan 926 forintos megtakarítást hoz (a becslés plusz–mínusz 85 forint hibalehetőséggel számol). Ez azt jelenti, hogy az átlagos nettó kereset 51 ezer forint fölé kerül, növekedése 14,8 – reálértékben 4,4 – százalékos.
Számításában a KSH abból indul ki, hogy a családok között a gyerektelenek aránya 42, az egygyerekeseké 30, a kétgyerekeseké 24, a három– és többgyerekeseké 4 százalék. (1997–es adatokat vettek alapul, és számoltak azzal is, hogy azóta csökkent a gyerekeket eltartó családok aránya, továbbá sok nagycsaládosnak nincs annyi jövedelme, hogy a teljes kedvezményt igénybe vehesse). A tavalyi – családnagyságtól függően gyerekenként 1700, illetve 2300 forint – adókedvezményt figyelembe véve háztartásonként átlag 1620 forint adódik, de ezt még osztaniuk kell az egy családra jutó 1,75 fő korrigált keresőszámmal.
Mint táblázatunkból is látható, így is lényegesen nőtt 1999–ben az adó– és járulékterhelés. Az átlagos elvonás 1998–ban a bruttó kereset 33,2 százalékát tette ki, 1999–ben 33,9 százalékát.
Mellár Tamás, a KSH elnöke kérdésünkre elmondta: fontolóra veszik, hogy a jövőben – hogy pontosabb képet adjanak a makrogazdasági folyamatokról – együtt közöljék a nettó keresetre és a gyerekkedvezmény becsült hatásával korrigált keresetre vonatkozó adataikat.