Testközelbe kerül az euró • 2000.01.25
A forintot 2002–ben már az európai pénzhez köthetik, legfeljebb plusz–mínusz 15 százalékos lebegtetetési sávval – hangzott el egy tegnapi konferencián. Ez jelenti majd az EMR–2–höz (Európai Monetáris Rendszer) való csatlakozást. A közös európai valuta néhány éven belül átformálhatja a vállalkozások finanszírozását, sőt a lakosság pénztartási szokását is.
Hazánk gazdasági kilátásai nagymértékben függnek az euróövezetétől. A magyar export 70 százaléka irányul a 11 euróországba, importjának 60 százaléka származik innen, a magyar külkereskedelemben az eurótól függő devizák aránya 90 százalék – mondta el Szapáry György, az MNB elnöki tanácsadója az Euro – Egy évvel utána, egy évvel előtte című konferencián.
A maastrichti konvergenciakritériumokat a teljes eurocsatlakozás előtt két éven át teljesíteni kell. Ezek közül ma a tíz százalékos hazai infláció esik távol a megkövetelt európai átlag plusz 1,5 százaléktól, ami mintegy 3 százalék lenne. Ezenkívül a bankok kötelező tartalékrátája nálunk 12, az euróövezetben csak 2 százalék.
A közeljövőben döntenek a tartalékráta mérsékléséről, de ez nem lesz nagymértékű, az euróövezethez közelítést fokozatosan képzelik el – mondta el Szapáry a Magyar Hírlapnak. A pénzügyi tárca megkezdte a 2001–es költségvetés előkészítését – közölte Adamecz Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. A GDP–n belül az államháztartási hiány 3, az államadósság mintegy 56 százalékra szorul le jövőre. A kiadások között előnyben részesítik majd az autópálya–építés felgyorsítását – hallhattuk. Az államháztartás mutatóiban már most közel van hazánk az Európai Monetáris Rendszerhez. Ugyanakkor a hosszú távú kamatoknál Maastricht mindössze két százalékponttal nagyobb szintet engedne meg, ami 7,5–7,7 százalékos kamatszintet jelentene, szemben a mai, tíz százalék körüli éves hozamokkal. Az euróövezet gazdasági növekedése idén 3 százalékra gyorsul a tavalyi 2–ről – jósolta Szapáry. Az euróövezet inflációja a tavalyi, 1,3 százalékról idén 1,8 lesz, ezen belül a német drágulás 0,8–ról 1,5 százalékra gyorsul.
A pénzügyi helyettes államtitkára szerint a 6–7 százalékos idei inflációs előrejelzés azzal indokolható, hogy a külkereskedelembe kerülő, illetve azzal versengő termékek a hazai termelés kétharmadát teszik ki, s az 5 százalékos várható leértékelés, valamint az 1 százalékos drágulás e termékkör 6 százalékos áremelkedését eredményezi. A maradék egyharmadot alkotó javaknál (szolgáltatások, hatósági ármegállapítású termékek) várható áremelkedés mintegy 8 százalékos, mivel itt a bérek a termelékenységet meghaladóan emelkednek. Ez összefügg a forint külpiaci és belső vásárlóerejének különbségével. Matolcsy György gazdasági miniszter szerint a kereskedelmi árfolyam a vásárlóerőparitás mintegy 40–50 százalékát teszi ki, s ez az „árszint–elmaradás” három tényezővel: a föld, az ingatlanok, valamint a szolgáltatások alacsony árával magyarázhatók.
A magyar lakosság számára várhatóan 2002 – az euró bankjegyek EU–beli forgalomba kerülése – lesz a fordulópont vélte Mihályi Péter az East West Management Institut igazgatója. Ekkor már érdemes lesz megjegyezni az európai euró árakat, s a devizaszámlákat ebben a valutában tartani. Nem kizárt, hogy ekkorra az ingatlanpiac és a vámoktól megszabaduló autópiac részben europiaccá válik, s az internetes kereskedés lebonyolításában is nagyobb szerephez jut az euró, mint a dollár. Ezek a tényezők mind egy irányba mutatnak, érdemes lesz eurót tartani a pénztárcában, azaz megjelenik a kettős valutarendszer.
Az internet és az euró külön–külön is nagy kihívást jelent a pénzügyi szolgáltatók számára, de együtt 4–5 éven belül a piacot befolyásoló tényezővé válik – mondta többek között Wolf László, az OTP vezérigazgató–helyettese. A kisbefektetőnek például mindegy lesz, hogy az interneten keresztül a németországi Deutsche Bankban vagy az OTP–ben fektet be euróban. Az OTP Bank tehát ezen a piacon üzletet veszíthet, az előnye ott maradhat meg, ahol szükség van a helyismeretre.
Rotyis József, a Focus Hitelminősítő Rt. vezérigazgatója azt emelte ki, hogy az Európai Unióból származó forrásokat nagyrészt csak akkor lehet igénybe venni, ha magánforrások is kapcsolódnak hozzá. Az önkormányzatok esetében ez azt jelenti, hogy a már most fel kell készülniük kötvényeik euróban való kibocsátására. Önmagában ez a szektor az intézményi befektetők számára vonzóbb, mint a vállalatok, de gondoskodni kell arról, hogy az egyes önkormányzati kibocsátások kockázatai átláthatóvá váljanak.
• E. J. – P. E.