Példátlan kamatcsökkentés • Surányi: tűrhetetlenül drágák a lakossági hitelek • 2000.01.20
Példátlan mértékben, másfél százalékponttal mérsékelte tegnap irányadó kamatát a jegybank. Nincs szó irányváltásról, de lezárult egy szakasz, amely „nagyfokú óvatosságra intett” – kommentálta a lépést Surányi György jegybankelnök. A bankárok nem számítottak ekkora ugrásra, a „teljesen új fejlemény” átrendezi a vállalatoknak, illetve a lakosságnak kínált hitel– és betéti kamatokat.
Eddig nem látott mértékben, 1,5 százalékponttal csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az irányadó kamatot. E szerint a kéthetes futamidejű betéti kamat 13,75–ről 12,25 százalékra csökkent. Ugyanilyen mértékben csökkentették az egynapos aktív és az egynapos passzív repokamatot is.
Lépését az MNB azzal indokolta, hogy a nemzetközi piacok kiegyensúlyozottabbakká váltak, és kedvezők Magyarország uniós csatlakozási kilátásai is. Így javult a forintbefektetések kockázati megítélése és kedvezőbbek a befektetők hozamelvárásai. Ezt a javuló fizetési mérleg és a tartós inflációcsökkenés is alátámasztja.
Ha azonban a jelenlegi kedvező tendenciák megtörnének, a jegybank azonnal reagál az irányadó kamatok emelésével – szögezi le az MNB.
Surányi György, a jegybank elnöke sajtótájékoztatóján a forintba és a makrogazdasági folyamatokba vetett bizalommal magyarázta, hogy gyorsabb, bátrabb lépést is tehet az MNB, ha a piac bízik az infláció csökkenésében és a pénzügyi egyensúly stabilitásában – értékelt. Úgy látja, hogy a gazdaság a piacok értékelése szerint is túljutott az orosz pénzügyi válság okozta krízisen.
A jegybank adatai szerint a reálkamatok a tavaly októberi 6 százalékról mérséklődtek (előretekintő kamatokkal számolva), de mint az MNB elnöke elmondta, még mindig nem süllyedtek az 1997. eleji 2 százalékos szintre. Mérséklődött a 3 hónapos diszkont kincstárjegy kamatprémiuma is, a tavaly őszi 5,5 százalék körüli értéktől 4 százalékra.
Kérdésre Surányi kijelentette: nincs kamatpolitikai irányváltás, továbbra is konzervatív monetáris politikát folytat a jegybank. A kamatemelés nem okoz fogyasztásnövekedést, hiszen az MNB lépésével a piaci folyamatokhoz igazodott, és a lakossági kamatokat ezek határozzák meg. Hozzátette: „megdöbbentően, tűrhetetlenül” magasak a lakossági hitelkamatok, hisz a fogyasztási és a személyi hitelek meghaladják a 30 százalékot. „Ez több mint luxus” – tette hozzá.
Kamatcsökkentésével az MNB a piaci folyamatokhoz igazodott, de részben meg is előlegezte a további kamatmérséklődést – nyilatkozta kérdésünkre Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Úgy látja, idén a kamatok az inflációnak megfelelően plusz fél százalékponttal mérséklődnek. Szerinte az MNB kamatcsökkentése mérsékli a piaci kamatokat is, de hozzátette, a túlzott csökkentés nem cél, mert a fokozott beruházási kereslet a fizetési mérleg romlását vonná maga után.
A jegybank lépését Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató–helyettese így kommentálta lapunknak: az első negyedéves előrejelzéseinkben nem szerepelt ekkora mértékű kamatesés, teljesen új fejleményről van szó, úgy is mondhatnám új politikáról. A teljes bankrendszerre befolyással lesz a lépés, mindenkinek igazodnia kell az új piaci kamathoz – mondta. Az OTP Bank is haladéktalanul áttekinti, hogy a különböző termékeknél milyen mértékben kell változtatnia a kamatokon. A módosítás időpontjáról később döntenek.
A jegybank most is követte a piacon elindult kamatcsökkentést, igaz viszont, hogy ekkora mértékű módosításra még nem volt példa – mondta kérdésünkre Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója. Úgy látta, a jegybank bizonyos értelemben rákényszerült erre a lépésre, hogy csökkentse a sterilizációs költségeket. Ezek magas szintje miatt ugyanis állandó támadás éri, és számolni lehetett azzal, hogy a most megindult erőteljes külföldi tőkebeáramlás semlegesítése – ha nem változott volna a jegybanki kamatszint – nagyon sokba került volna. Felcsuti is egyetértett azzal, hogy a kamatcsökkentés – a betéti kamatok mérséklésével kezdődően – végigvonul majd az egész bankrendszeren, és egyaránt érinti a lakossági és a vállalati üzletágat. Az MNB a tavalyi gazdasági növekedést 4,2–4,3 százalékra, a negyedik negyedévi növekedést több, mint 5 százalékra becsüli. A fogyasztás tavaly 4,4–4,5 százalékkal nőtt, idén 3,5–4 százalék a cél – hangzott el Surányi sajtótájékoztatóján. A jegybankelnök kérdésünkre úgy vélte: nem volt tartósan nagy különbség az MNB kamatai és a piaci kamatok között. A mostani kamatcsökkentés időzítése azzal magyarázható, hogy a makroökonómiai számok igen kedvezők, és ez a piacot is kedvezően értékeli. A nettó állomány alakulását is figyelembe vették, de nem ez az elsődleges szempont – tette hozzá.
Más vélemények szerint a piaci és MNB–kamatok lényegesen eltértek egymástól. (Például a három hónapos diszkontkincstárjegy referenciahozama kedden 11,69 százalék, a kéthetes repokamat 13,75 százalék volt.) Többen attól tartottak, hogy az MNB, a fogyasztás meglódulásától tartva kötvénykibocsátásra szánja el magát. A nagymértékű kamatcsökkentés e vélemény szerint fordulatot jelent. „Az MNB lépésével megmutatta azt a tankönyvi igazságot, hogy olyan fix árfolyamrendszerben, mint a magyar, csak a piac határozhatja meg a kamatot, és nem a jegybank” – fejtegette lapunknak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. szakértője.
Az elmúlt napokban–hetekben erőteljesen nőtt a külföldiek kezében lévő állampapírok állománya (a tavaly év végi 439 milliárdos állomány január 10–ére 459,3, január 15–ére 478,8 milliárd forintra ugrott), és Duronelly szerint a külföldiek leginkább az éven belüli lejáratokkal vásároltak kötvényt. Mint ismert, éven belüli lejáratú papírok nem lehetnek külföldiek kezén, kivéve a hosszabb futamidejű, ám a vásárlás pillanatában már rövidebb hátralévő futamidejű papírok. Az állampapírok piacán úgy észlelték, hogy a külföldiek a rövid lejáratú kötvényeket veszik: a kötvények drágábbak voltak, mint az azonos lejáratú kincstárjegyek.
• E. J. – P. E.