Csökkenő pénzügyi megtakarítás • 2000.01.17
A háztartások pénzügyi megtakarításai tavaly nem érték el az 1998. évieket – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Bár részvényeitől szabadult a lakosság – még az év utolsó hónapjában is – az emberek kezében maradó vállalati papírok árfolyama komoly nyereségeket hozott.
Decemberben az emberek több pénzt vettek ki a bankokból, mint amennyit betettek. A takarékbetétek állománya csökkent volna, ha nem zúdult volna be az év utolsó napjaiban 51 milliárd, ami a közszféra alkalmazottainak előrehozott januári fizetése. Viszont 67,9 milliárddal több készpénzt tartottak a háztartások, mint novemberben.
Összességében a nettó megtakarítás – inflációszűrten, azaz az inflációs tőkeveszteségeket kompenzáló növekményeket leszámítva – 79,5 milliárd forintot tett ki decemberben, így alig maradt el az egy évvel korábbi 83,5 milliárdtól. 1998 végén a nem pénzintézeti eszközöket takarékbetétekbe menekítették az emberek; most viszont vették az állampapírt, miközben a nyugdíjpénztári megtakarítások is fellendültek (inflációszűrten 14,5–ról 17,7 milliárd forintra), viszont életbiztosításra 6 milliárddal kevesebbet költöttek, és eladtak 6 milliárd forintnyi részvényt. 1999 egészében a pénzügyi megtakarítások jócskán elmaradtak az egy évvel korábbitól. Nem az 1998. évi nagyobb infláció a perdöntő ebben, hisz a kamatok infláció–ellentételező része csak kismértékben, 316,5 milliárdról 297,3 milliárd forintra csökkent. Elmaradtak az egy évvel korábbitól a hagyományos banki megtakarítások, sőt a részvényekben a lakosság jelentős tételektől megszabadult. A másik fontos változás: lendületet vett a lakossági hitelfelvétel, holott 1998–ban még a háztartások nettó hitel–visszafizetők voltak.
Az MNB korábbi inflációs jelentésében megállapította: a pénzügyi megtakarítás mérséklődött, közben viszont a lakossági beruházások gyarapodtak, így a teljes megtakarítási ráta is csökkent ugyan, de jóval kisebb mértékben.
Jelentősen, az 1998. évi 61,3 milliárd forintról 99,3 milliárdra nőtt tavaly a lakossági instrumentumok árfolyamváltozásokból adódó átértékelődése. Az MNB csak a tőzsdei részvények árfolyamnyereségét 50,8 milliárd forintra teszi, aminek zöme, 37,8 milliárd decemberben realizálódott. Így csak a második helyre kerültek a devizabetétek árfolyamváltozások okozta vagyongyarapodások, 38 milliárddal elmaradva az egy évvel korábbi – nagyobb arányú devalválással magyarázható – 61,4 milliárdos devizabetét–átértékelődéstől.
A lakosság végül is 396,6 milliárd forintot nyert nettó pénzügyi vagyonának átértékelődésén. Ez azonban az inflációnak köszönhető, enélkül ugyanis 49,3 milliárdos tartási veszteséget kellett volna elkönyvelnie. A háztartások 1999 végén 5137,5 milliárd forint nettó pénzügyi vagyonnal rendelkeztek, ami 18 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. 1998 folyamán ezzel szemben 25,1 százalékkal gyarapodtak a pénzügyi vagyonok.