Tartotta a mértéket az államháztartás • A hiány a GDP 3,9 százaléka – Kiegyensúlyozottabbá vált a társadalombiztosítás mérlege • 2000.01.13

Az engedélyezett 458,1 milliárd forint hiányon belül 440,5 milliárdos, a GDP 3,9 százalékának megfelelő deficittel zárt tavaly az államháztartás – közölte előzetesen a Pénzügyminisztérium. A társadalombiztosítás hiánya mindössze 6,7 milliárddal nagyobb az előirányzatnál. Thuma József helyettes államtitkár szerint számos érv szól amellett, hogy a későbbiekben egységes törvényben rendelkezzenek a központi és a tb–költségvetésről.

Az év második felében jól teljesített az államháztartás, s ehhez nagyban hozzájárult december hava, amikor is 46 milliárd forint többlet keletkezett – derült ki a PM sajtótájékoztatóján.
Társasági adóból 113,4 milliárd zúdult be decemberben, s kedvező az egy évvel korábbi kétszeresére rúgó, 85,4 milliárdos áfabevétel is. Az év egészében a korábban vártnál kisebb, „mindössze” 43,2 milliárd az áfaelmaradás. A társadalombiztosításnál is szufficitet hozott az utolsó hónap, mégpedig 36,1 milliárd forintnyit, az egy évvel korábbi többlet majd háromszorosát. Az ÁPV Rt. megvette a 23,2 milliárdos Richter–pakettet; a központi büdzsé is besegített a nyugdíjbiztosítónak nyújtott kilencmilliárdos garancia formájában, amivel valójában az alap éves hiányát tüntették el.
A vagyonkezelő a központi büdzsét is javította, hiszen a december közepén életbe lépő 1998–as zárszámadási törvény 15,6 milliárdos rendkívüli osztalékbefizetésre kötelezte. Emiatt, mint táblázatunkból is látható, igencsak megugrott az állami vagyonnal kapcsolatos bevétel.
Végül is a központi költségvetés tavaly 331,6, a társadalombiztosítás 48,4 milliárd forint hiányt produkált. Utóbbi 6,7 milliárddal kedvezőtlenebb az előirányzatnál, de ez eltörpül a korábbi évek több tízmilliárdos deficittúlteljesítései mellett. Ehhez azonban a vagyoneladásból származó 74 milliárdos – az előirányzottat jó húszmilliárddal meghaladó – bevétel is kellett. A járulékbevételek és tb–hozzájárulások 99,9 százalékra teljesültek.
Az elkülönített alapokkal együtt, de önkormányzatok nélkül az éves deficit 420,5 milliárd forint, 17,6 milliárddal kisebb az előirányzatnál. Ennél egyelőre bizonytalanabb a PM teljes államháztartásra vonatkozó adata: eszerint 1999–ben a teljes hiány (privatizációs bevételek nélkül) 440,5 milliárd forint, a GDP 3,9 százaléka, azaz túlteljesült a célul kitűzött 4 százalék.
A bruttó (halmozódásokat és privatizációs bevételeket is tartalmazó) államháztartási bevételek 6355, a kiadások 6767 milliárd forintra rúgtak – közölték a PM sajtótájékoztatóján. A bevételek eszerint 13,6, a kiadások 8,7 százalékkal nőttek 1998–hoz képest – számítható ki a korábbi közlések alapján.
Mint megtudhattuk, az államháztartás kamatok nélkül 2,6 százalékos többletet ért el, szemben a célul kitűzött 2,1 százalékkal (ez idő szerint 11425 milliárd forint 1999. évi GDP–vel számolnak a PM–ben). A kamatkiadások ugyanakkor az év eleji többletkibocsátás, a vártnál lassabban csökkenő állampapír–hozamok és a lakossági papírok átlagos visszavásárlási kamatlábának emelkedése miatt 64,4 milliárddal meghaladták a tervezettet. Az adósságszolgálati bevételek között decemberben elszámoltak 6,2 milliárd forint haditechnikai szállítást, az orosz adósság terhére.
Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, a Horn–kormány pénzügyi államtitkára szerint nem teljesülhetett volna a 3,9 százalékos hiány, ha a kormány nem csökkenti 45 milliárd forinttal a beruházási, illetve a lakástámogatási kiadásokat. A tb mérlegében pedig mintegy 35 milliárd forintos megtakarítás származott abból, hogy tavaly csak a kórházi ellátórendszer 11 havi kiadásait fedezték, s a decemberi kiadásokat már az idei büdzsé állja.
A korábbi pénzügyminiszteri nyilatkozatok fényében nem volt meglepő az államháztartási hiány mértéke, ami egyszerre következménye a gazdasági növekedésnek, a szerencsés egyszeri privatizációs bevételeknek, illetve annak, hogy a kormány a beruházásokat visszafogta – értékelte a tegnap publikált adatokat Török Attila, a Postabank Értékpapír Rt. vezető közgazdásza. Az államháztartás decemberi adatait nézve megelőlegezhető, hogy az idei hiány a GDP 3,5 százaléka alatt maradhat, ezt támasztják alá a megugrott fogyasztási adóbevételek – tette hozzá.
Még nem döntöttek a központi és a tb költségvetésének összevonásáról – közölte kérdésre Thuma József. Szerinte azonban számos érv szól emellett. Többek között, hogy a tb–önkormányzatok már nem működnek; a járulékokat az APEH szedi be; a tb is a kincstári szabályok szerint működik.
A helyettes államtitkár elmondta azt is: február 1–jétől nyugdíjba vonul.
• E. J. – P. Zs.