Túlköltekezik a családok harmada • 1999.12.29
A jövedelmek 81,3 százalékát teszik ki a háztartások kiadásai – tudhatjuk meg a Tárki jelentéséből, a Háztartási monitor 1999–ből. Ugyanakkor a családok egyharmada „túlfogyasztó”, többet fogyaszt, mint amennyit megkeres. Az ingatlant birtokló magyar háztartások aránya az Európai Unió átlagának felét éri el.
Az, hogy mennyit költenek el a családok jövedelmükből, nagy részben a jövedelmek nagyságától függ – igazolta a Tárki több mint kétezer háztartás 1998. április–1999. március közti helyzetére kiterjedő vizsgálatával, amelynek eredményeit a napokban tette közzé.
A megtakarítások is erőteljesen függenek a jövedelmi helyzettől – ismertettük tegnapi számunkban. A másik oldalról megerősíti ezt a Tárkinak az a megfigyelése, hogy a családok legszerényebb jövedelmű ötöde pénzforrásainak 117,9 százalékát elkölti, míg a második és harmadik ötöd esetében több mint 90, a negyedik ötödnél 79 százalék ez az arány, a legjobb helyzetű ötöd pedig jövedelmének mindössze 65,5 százalékát fogyasztja el (az 1999. márciusi jövedelmeket alapul véve).
Ebben az értelemben a háztartások mintegy harmada „túlfogyasztó”. Köztük is viszonylag nagy arányban fordulnak elő az egyszemélyes háztartások és azok, amelyeket alacsony képzettségű vagy nyugdíjas háztartásfő vezet. Ugyanakkor például a négy– vagy többszemélyes családok számarányánál (27,3 százalék) kisebb a túlfogyasztók előfordulása (22,5 százalék).
A háztartások kiadásaik 32,5 százalékát fordítják élelmiszerre és 22,3 százalékát lakásfenntartásra – derül ki a Tárki jelentéséből. Messze ezután következik a közlekedés (6,6 százalék), a telefonszámla (5,1 százalék), a ruházkodás, a lakáskarbantartás, az egészségügyi kiadás (3,5–5 százalék). A leggyakoribb tételek súlyát kevéssé befolyásolja a jövedelmi helyzet – annál szembetűnőbbek az eltérések a viszonylag ritkább tételeknél. Művelődésre például a legjobban kereső ötöd 61,1, az alsó ötödnek csupán 19,6 százaléka költ; szórakozásra, sportra 49, illetve 10,6 százalékuk szán pénzt, közlekedésre pedig 84,9, illetve 43,6 százalékuk.
A kulturális fogyasztási szintet fölmérve a kutatók megállapítják: a háztartások 13 százalékának nincsenek könyvei, 79 százalékának nincsenek CD–i, 66 százalékának hagyományos lemezei, 38 százalékuk audio– és 55 százalékuk videókazettával nem rendelkezik. Ezek az arányok némileg mérséklődtek 1998–hoz képest. Hatvan százalékuk rendszeres újságolvasó, ám ez az arány 44–77 százalék között szóródik a jövedelmi tizedek szerint; rendszeres könyvolvasó 26 százalék, de ez 15–41 százalék között szóródik. Hasonló a kép az átlagban évi 24 színház–, 9 hangverseny– és 31 múzeumlátogatás esetében. A tévénézés esetében viszont az összefüggés fordított, a hétvégi átlag 289 óra, ezen belül a legkisebb jövedelmű tized 289, a középső rétegek 201–211, a legjobban kereső tized viszont csak 182 órát tévézik.
A magyar háztartások ingatlanvagyona mintegy felét teszi ki az –1994–ben 11 százalékos – EU–átlagnak. A Tárki erre az eredményre négyféle jószág felmérésével jutott: mezőgazdasági ingatlan a családok 17, második lakás 5, nyaraló 4, építési telek pedig 3,5 százalékának birtokában van.