Megszavazták a büdzsét • Adómentes költségtérítés a honatyáknak • 1999.12.22
Az Országgyűlés 396,2 milliárd forintos hiánnyal jóváhagyta a 2000. évi büdzsét. A kormánytöbbség kitartott amellett, hogy beavatkozik Budapest költségvetésébe, megszabva, hogy a főváros bevételeinek hány százalékát engedje át a kerületeknek. A honatyák lemondtak a 13. havi fizetésről, de a maguknak megszavazott többletkeret zöme – majd 500 millió forint – megmaradt, hála a megemelt költségtérítésnek.
Az Országgyűlés 3788,3 milliárd forint kiadással, 3392 milliárdos bevétellel és 396,2 milliárd forint hiánnyal jóváhagyta a 2000. évi központi költségvetést. A végszavazásnál 277 képviselő szavazott igennel, 150 nemmel és négyen tartózkodtak.
Járai Zsigmond pénzügyminiszter kérdésünkre úgy látta: makrogazdasági szempontból jó költségvetés készült, egyszerre segíti a növekedést és az egyensúly tartását. Sajnálja viszont, hogy nem nőnek elégséges mértékben a szociális és az egészségügyi kiadások.
Mégsem jár az országgyűlési képviselőknek 13. havi fizetés, sem ingyen parkolás a közterületeken – szavazták meg hatpárti javaslatra. (Az FKGP 13 képviselője végül nemmel, azaz a többletjuttatások megtartására szavazott, 19 pedig tartózkodott.)
A javadalmazások közül csak az adómentes költségtérítést emelik, mégpedig a budapestiek esetében 35–ről 70, a fővárostól 100 kilométeren belül lakóknál 40–ről 100, a távolabb lakók esetében 50–ről 130, a 200 kilométernél is távolabbról bejáróknál pedig 60–ról 160 százalékra.
A képviselők összesen 560 millió forint javadalmazást szavaztak meg maguknak eredetileg, ebből a 13. havi fizetés, amiről végül lemondtak, csak 78 millióba került volna.
Továbbra is kitartottak a költségvetési bizottság tagjainak 40 százalékkal növelt pótdíja mellett, ami jövőre 19 millió forintot emészt majd fel.
A másik vitás pont a főváros és a kerületek közötti bevételmegosztás volt. Egy hete Juharos Róbert (Fidesz) kezdeményezésére a kormány ellenében megszavazták, hogy a főváros egyéves bevételeiből (szja, átengedett illeték, lakosságszám utáni költségvetési támogatás) legalább 50, más bevételeiből (helyi adók) legalább 45 százalékot a kerületeknek engedjen át. Hétfőn, az alkotmányügyi bizottság ülésén a kormány törölte volna ezt a passzust, mivel ez – akkori indoklása szerint – az alkotmányba és az önkormányzati törvénybe ütközött volna. Tegnap azonban visszavonta ezt a javaslatát, mire Avarkeszi Dezső (MSZP) saját nevében benyújtotta. A kormány megváltozott álláspontját sem a bizottságban, sem a plenáris ülésen nem indokolta meg, pedig utóbbin Orbán kormányfő és Járai is jelen volt.
Varga Mihály, a PM politikai államtitkára kérdésünkre kijelentette: a Juharos–féle passzus nem alkotmányellenes, más forrásokból úgy tudjuk: a kormány inkább vállalja annak kockázatát, hogy Budapest az Alkotmánybírósághoz fordul. Perlaki István, a Fidesz országgyűlési és fővárosi képviselője bizonyosan a taláros testülethez fordul. Véleménye szerint ugyanis a főváros az ó év költségvetésében nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy finanszírozza a kerületek feladatait.