A kormány bizonyítványa • A négy év önértékelését a jövő héten kapják kézhez az új képviselők • 1998.06.13
Az 1994–98–as ciklus lezárásának szánja a távozó kormány azt a jelentést, melynek 120 oldalas rövidített változatát hamarosan kézhez kapják az új ciklus parlamenti képviselői. A rövidítésnek ugyanakkor áldozatul estek olyan érdekes részletek, hogy milyen az egyes szakterületek költségvetési helyzete, és milyen kötelezettségvállalásokat örököl az új kabinet. A jelentés kimerítően ecseteli a sikeres gazdasági stabilizációt.
Lezárult a piacgazdasági átalakulás – állapítja meg a távozó kormány négyéves ténykedését összefoglaló jelentésében. Mint leszögezik, idén a gazdaság már egyértelműen a fenntartható növekedés pályáján halad. Az 1995–96–os 1,5, illetve 1,3 százalék után tavaly már 4,4 százalékos volt a növekedés, a folyó fizetési mérleg hiánya lényegesen lecsökkent, az államháztartási deficit 1994–ben még a bruttó hazai termék (GDP) 8,4 százalékára rúgott, 85,9 százaléknyi bruttó államadósság mellett, 1997–et viszont már csak 4,6 százalékos hiány és 64,1 százalékos adósság jellemzi.
Az adózás GDP–hez viszonyított aránya némelyest mérséklődött (1994: 38,9, 1998: 35,4 százalék), bár 1995–96–ban átmenetileg megugrott a vám– és személyijövedelmadó–terhelés. Átmenetileg ugrott meg az infláció is, mivel – magyarázzák a jelentésben – az 1995–ben nem egyoldalúan pénzszűkítő intézkedésekkel törekedtek a pénzügyi egyensúly gyors javítására (hanem a jövedelmek átcsoportosításával, a bérek, lakossági jövedelmek szűkítésével és az akkumuláció serkentésével is). Ezek az intézkedések egy csapásra 20 százalékkal feljavították a bérköltségalapon mért magyar versenyképességet. A csúszó árfolyamrendszer ugyanakkor lehetővé tette, hogy a 1996 január 1–jétől érvényes devizajogszabályok értelmében a magyar pénz gyakorlatilag konvertibilissá vált.
Megtörtént a tulajdonosi szerkezet átalakítása, immár a GDP több mint 80 százalékát a magánszektor állítja elő – összegez a kormány. Ez év elejéig mintegy 1600 vállalatot privatizáltak, s már csak 297 állami tulajdonú, amiből 116 az úgynevezett tartós állami tulajdon körébe tartozik. Törvényjavaslatot készítettek elő arra, milyen szervezeti keretek között kezeljék a megmaradt állami vagyont.
Méltán emeli ki a jelentés a nyugdíjreformot, illetve ennek előkészítő lépéseit: a nyugdíjkorhatár–emelést, valamint az elő– és rokkantnyugdíjazás szigorítását. A reáljövedelmek 1995–96–ban mintegy 6 százalékkal csökkentek, 1997–ben viszont 1, idén vérhatóan 2–3 százalékos növekedésnek indultak. A korábbi leépítésekkel együtt mintegy 15 ezerrel kevesebb kórházi ágyat finanszíroz a tb, átlagosan 0,26 nappal csökkent az ápolási idő, ami évente 240 ezerrel kevesebb ápolási napot jelent. Elégedetlen a jelentés a háziorvosi körzetek gyarapodásának mértékével, ugyanakkor elégedett – például – az orosz államadósság lebontásával, amely szerinte „a kormány által elfogadott program szerint történik”.
Jelentős lépésnek tartják a közoktatási törvény módosítását, mely szerintük hozzájárult az iskolák tartalmi szabályozásának modernizációjához, az értékelési rendszer megalapozásához. Az ifjúsági– és diákjogok igazodtak a nemzetközi egyezményekhez. Csökkent az általános iskolába járók száma, miközben nőtt a középiskolai diákoké: ezt a képzési struktúra fejlesztéseként értékelik a jelentésben. A felsőoktatásban fontos eredménynek tekintik az eddig felaprózott intézményhálózat korszerűsítését, s a folyamat kiteljesítését szorgalmazzák. A kutatásfejlesztésben nőtt a pályázati úton elnyerhető állami pénzforrások szerepe. Az előterjesztés azonban nem tagadja, hogy jelenleg a GDP 0,7–0,8 százalékát fordítjuk kutatásra és fejlesztésre, ami csupán fele az 1990–es aránynak.
A kultúra területén nem nőtt érdemlegesen a filmszakma támogatása, viszont kiemelik, hogy megkezdődött az új Nemzeti Színház építése. A médiatörvény hatpárti összefogással valósult meg az elmúlt parlamenti ciklusban.
A leköszönő kormány mindvégig fontos feladatnak tartotta a lelkiismereti és vallásszabadság kiteljesítését, az egyházak tevékenységének elősegítését. Az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás „új fejezetet nyit az állam és a katolikus egyház viszonyában” – fogalmaznak.
Lényeges előrelépésnek tartják, hogy megalakultak a kisebbségi önkormányzatok. Nem kerülhetett sor viszont az új alkotmány elfogadására. A bűnmegelőzés hatékonyságát növelheti az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány létrehozása.
Külpolitikájában a kormány az ország euroatlanti integrációjának előmozdítására, a szomszédkapcsolatok rendezésére és a határon túli magyarok helyzetének javítására helyezte a hangsúlyt – olvashatjuk a jelentésben.
• E. J. – N. O.