Alacsonyabb olajár és bérmegállapodás szükséges az infláció mérsékléséhez • Gyorsul a növekedés • 1999.12.10
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 4,2–4,3 százalékra teszi az idei, Európában továbbra is kiemelkedő ütemű növekedést és 2–2,3 milliárd dollárra a folyó fizetési mérleg hiányát – derült ki a parlament gazdasági bizottságának ülésén. Fölhívta a figyelmet: a jövő évi ambiciózus inflációs cél teljesítése a gazdaság valamennyi szereplőjén múlik.
A Magyar Nemzeti Bank számítása szerint a harmadik negyedévben 4,5 százalékkal nőtt a GDP az első két negyedév 3,3, illetve 3,8 százalékos gyarapodása után – mondta Surányi. Az év egészére 4,2–4,3 százalékos GDP–emelkedést vár. Az év eleji külső piaci elbizonytalanodás után a második és a harmadik negyedévben az export nagyobb ütemben bővült, mint az import. Export– és beruházásvezérelt növekedés valósul meg, a magánszektor 7–8 százalékkal többet ruház be, mint tavaly, igaz, az állami beruházásokat visszafogták a 4 százalékos államháztartási hiány tartása érdekében.
A gazdaság valamennyi szereplőjén is múlik, sikerül–e jövőre elérni a kormányzati célt, a 6–7 százalékra mérséklődő inflációt – jelentette ki Surányi. Ebben két bizonytalansági tényezőt lát: valóban csökken–e a világpiaci olajár a mai 25 dolláros szintről, és sikerül–e a munkaadóknak és a munkavállalóknak bérmegállapodással fékezniük a keresetek nominális emelkedését.
Kérdésre Surányi kifejtette: a növekedés finanszírozási forrásait belföldről kell biztosítani, hogy a külső egyensúly fennmaradjon. A belföldi megtakarítási ráta azonban csökken, mivel az emberek tartós javulást tapasztalva nagyobb mértékű vásárlásba fognak. Az idei év új fejleménye, hogy a háztartások hitelfelvétele is nőtt. Így viszont csak a költségvetés keresletének visszafogása, azaz a hiány, s vele a kamatszint csökkentése jelenthet forrást a növekedés számára.
A lakásépítésekről, amiben sokan a növekedés élénkítő eszközét is látják, elmondta: importigényes ágazatról van szó (energiaigényes építőanyagok, behozott szerelvények), így az ágazat belső piaci élénkítő hatása csak korlátozott lehet, viszont megterhelheti a külkereskedelmi mérleget. Ugyanakkor az építőipar és az építőanyagipar oldaláról nem hajtja fel az árakat a lakáskereslet növekedése, mivel jelenleg alacsony a kapacitások kihasználtsági foka – hallhattuk.