A tanár helyébe a programalkotó lépett • 1999.12.08
Matolcsy György személyében a Fidesz gazdasági programjának – többek között a hétszázalékos növekedés és az adóreform eszméjének – megfogalmazója váltja fel a mérsékelt realistának ismert és a Fideszhez az alapító politikusok tanáraként közel került Chikán Attilát a gazdasági miniszteri poszton.
Matolcsy György 44 éves, Surányi György későbbi jegybankelnökkel és Bokros Lajos későbbi pénzügyminiszterrel együtt tagja volt a Pénzügykutató Intézet közgazdászcsoportjának, mely 1986–ban megalkotta a Fordulat és reform című emlékezetes dolgozatot. Az emiatt rt. formába kényszerített kutatónál 1989–ig dolgozott, s még az évben részt vett az MDF programjának kidolgozásában, valamint az általa, Kádár Bélával együtt vezetett, Híd elnevezésű közgazdászcsoport munkájában.
1990 májusában Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójává nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, egyben a gazdaságpolitikai titkárság vezetője és a gazdasági kabinet titkára volt, ám 1990 decemberében lemondott, majd megalakította a Privatizációs Kutatóintézetet. 1991 októberétől három éven át a magyar kormány képviselője a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában.
1995 óta a Privatizációs Kutatóintézet, majd az ebből alakult Növekedéskutató Intézet igazgatója. Itt fogalmazódott meg először az a tézis, hogy a magyar gazdaság képes tartósan, tíz éven át az évi 7 százalékos növekedésre, amihez a kis– és középvállalkozások fejlesztésére, több kutatási pénzre és infrastrukturális beruházásra volna szükség. Ez vált a Fidesz – szintén Matolcsy vezetésével kidolgozott – gazdasági programjának egyik fő tételévé. A másik alapvetés az adócsökkentés révén megvalósítható adóbevétel–növelés formulája, amiről a jegybanknál Horn Gyula akkori miniszterelnök felkérésére szakértői anyag készült, feszültséget keltve Orbán Viktor hivatalba lépő kormányfő és Surányi György MNB–elnök között.
Az újkeynesiánusnak mondott irányzat híveként szembehelyezkedett az 1995–ös stabilizációval. A „Bokros–csomag” bírálata egyben az akkori ellenzék gazdasági hitvallását alapozta meg. Matolcsy jegyezte több közgazdásszal együtt azt a Magyar Nemzetben, 1996 novemberében közölt nyílt levelet, amelyben tiltakoznak a jegybanktörvény módosítása, az MNB nagyobb függetlensége s egyúttal az utólag oly nagy port kavart adósságcsere ellen. Egy cikkében (MH, 1997. febr. 15.) „magyar kísérletet” javasol az államadósság kamatainak fedezet nélküli pénzkibocsátással történő finanszírozására, és ezzel a gazdaság élénkítésére. A Fidesz gazdasági programjában már nem megy el idáig, csupán annyit állapít meg, hogy az államadósság–teher óriási, és az infláció mérséklésével lehetne tenni ellene.
A miniszteri posztjáról távozó Chikán Attila (55 éves) már akkor túl óvatosnak bizonyulhatott, amikor 1998. szeptember közepén, az orosz válság és nemzetközi elbizonytalanodás miatt bejelentette: nem kizárt, hogy idén csak 3–4 százalék lesz a növekedés. Egy év múltán, egy sajtóbeszélgetésen pedig úgy nyilatkozott: rövid távon irracionális, bár hosszabb távon lehetséges a hétszázalékos gyarapodás. Az sem tehetett jót pozíciójának, hogy Mátyás László, a tárca kebelében működő Gazdaságelemző Intézet vezetője májusban, a szerinte halogatott kiigazítás kapcsán lapunknak úgy nyilatkozott: „egy hajszál választja el a higgadtságot az impotenciától”. Emiatt a kormányfő az intézet megszüntetésére és Mátyás eltávolítására utasította a minisztert.
A gazdasági stratégia mindmáig várat magára, illetve csak vázlatok láttak napvilágot. A minisztérium gyenge alkuerejét mutatta, hogy a korábban ígért 15 milliárd forintnak csupán harmadát különítették el a 2000. évi büdzsében a kis– és középvállalkozások ösztönzésére.