Váratlan májusi drágulás • Újra bezavart a krumpli • 1998.06.12
Májusban a fogyasztói árak 1,2 százalékkal nőttek áprilishoz és 15,8 százalékkal tavaly májushoz képest – közölte a KSH. A drágulás magasabb a vártnál, s ebben főként az idényáras élelmiszerek a ludasok, főként a krumpli, amely tavaly is megzavarta a képet. Surányi György, az MNB elnöke szerint, ha fennmarad a költségvetési fegyelem, decemberre 14 százalék alá csökkenhet az éves drágulás.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jóval egy százalék fölötti drágulás zajlott le májusban. Az 1,2 százalékos áremelkedés teljes mértékben piaci indíttatású volt.
Főként az élelmiszerek 2,4 százalékos drágulása nyomta fölfelé az árindexet. Az idényáras termékek – krumpli, zöldség, gyümölcs – nélkül viszont az élelmiszerek csak 1, a fogyasztási cikkek együttvéve pedig mindössze 0,8 százalékkal drágultak volna – közölte a KSH. Mint felmérték, a krumpli átlagára az áprilisi 67–ről 92 forintra, a fejes káposztáé 77–ről 106 forintra kúszott fel.
Az 1,2 százalékos áremelkedés jóval meghaladja a 0,9 százalékos havi leértékelési ütemet, amely egyébként hétfőn csökken 0,8 százalékra. A 15,8 százalékos május/májusi áremelkedés is nagyobb a várakozásoknál. A Napi Gazdaság hétfői számában nyilatkozó 12 értékpapírcég és bank csak 1 százalékos havi és 15,6 százalékos éves indexet várt. Ezt arra alapozták – közölte kérdésünkre Ludányi Csaba, a CA IB Értékpapír Rt. szakértője –, hogy májusban már nem történt hatósági áremelkedés.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója is úgy látja, az idényáras termékek váratlan ingadozásokat okoznak, s az ő jóslatukhoz képest is fölfelé nyomták az árindexet. Mivel tavaly a krumpli árváltozása júniusban okozott fogyasztói áremelkedést és júliusban árcsökkenést, az idei év/év indexek épp fordítva alakulnak – jelzi előre Vértes –, így az éves index júniusban 15 százalék alá kerül, júliusban pedig némelyest nő. Vértes arra emlékeztet, hogy több nyugati országban az idényáras termékek árát több hónapos átlag alapján számítják be a fogyasztói árindexbe.
A májusi, 16 százaléknál kisebb drágulás az év végére 14 százalék alá kerülhet – jósolta tegnap Surányi György amerikai üzletemberek előtt. Ennek azonban feltétele a költségvetési szigor és az, hogy fönnmaradjon a mostani árfolyamrendszer, tette hozzá a rádió tudósítása szerint. Amíg a gazdaság szereplői nem hisznek az infláció mérséklődésében, s ezt nem érvényesítik a bérmegállapodásokban, addig a csúszóleértékelés megszüntetése nem segítene, sőt a forint túlzott felértékelődésének veszélyével járna – érvelt a jegybank elnöke. Mint hangsúlyozta, a költségvetési fegyelem lazítása az infláció mérséklésében eddig elért eredményeket veszélyeztetné.
A GKI előrejelzéseitől nem áll messze az a jóslat, hogy decemberre a drágulás kisebb lesz 14 százaléknál – mondta kérdésünkre Vértes. Ludányi Csaba szerint viszont ennek további feltétele az lenne, hogy a harmadik–negyedik negyedév fordulóján komolyabb felértékelődés következne be, azaz még lejjebb vinnék a leértékelési ütemet, vagy szélesítenék az árfolyamsávot. A kereskedelmi partnereinknél nagyobb hazai termelékenységnövekedés indokolja a felértékelődést – érvelt kérdésünkre Ludányi.