Éles vita a szuperfelügyeletről • A parlament választaná az elnököt • 1999.12.03
A képviselők túlzottnak tartják a kormány fennhatóságát a három nagy pénzpiaci felügyelet egyesítésével létrehozni tervezett Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fölött. Körvonalazódik egy olyan megoldás, hogy a szuperfelügyelet vezetőit az Országgyűlés választja meg majd. A bizottságok „gumiszabálynak” tartják, hogy a kormány akkor is felmenthetné a felügyelet elnökét, ha úgy találja: neki felróható okból nem tesz eleget feladatainak.
Első nekifutásra határozatképtelenség miatt nem tarthatta meg ülését tegnap a költségvetési bizottság. Ehhez elég volt, hogy két MSZP–s képviselő bojkottálja a szavazást az orvosi praxis törvény és a gazdasági kamarák, mint köztestületek tervezett megszüntetése miatt. Így Surányi György jegybankelnök kénytelen volt délután egykor visszatérni, hogy az immár határozatképes testület előtt tarthassa meg beszámolóját. (Lásd külön cikkünket.)
Megtörni látszik a kormány kizárólagos ellenőrzése a jövőre létrehozandó szuperfelügyelet felett – derült ki a bizottsági viták során. Kósa Lajos (Fidesz) módosító csomagjában javasolja, hogy a szuperfelügyeletet a kormány irányítsa, ám felügyeletét ne a pénzügyminiszter, hanem az Országgyűlés lássa el, és hogy a szervezet elnökét és elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés válassza meg a képviselők több mint felének szavazatával. (A kormány előterjesztésében miniszterelnöki kinevezést szorgalmaz a pénzügyminiszter javaslata mellett.) Kósa szeretné elérni azt is, hogy ha az elnököt neki felróható okból mentik fel, akkor erről az Országgyűlés döntsön.
A gazdasági bizottság támogatta e javaslatokat a kormány ellenében. A költségvetési bizottság ülésén kiderült, kapcsolódó módosító javaslat készül, mely a szuperfelügyelet elnökének parlamenti kinevezését írná elő. Ennek ellenére a bizottság az eredeti formájában támogatta a Kósa–féle csomagot.
A kormány ellenében kihúzná a költségvetési bizottság a törvényjavaslatból, hogy a felügyelet elnöke és elnökhelyettese akkor is felmenthető lenne, ha neki felróható okból nem tesz eleget feladatainak. Továbbá április 1–jéről július 1–jére halasztaná a törvény hatályba léptetését. Döntetlen szavazással maradt alul az a javaslat, hogy az elnökhelyettesek számát egyről négyre emeljék. Azt, hogy a pénzügyminiszterrel együtt a jegybankelnök is javaslatot tegyen a felügyelet vezetőinek személyére, a kormány képviselője azzal a megokolással utasította el, hogy a biztosítók és a pénztárak nem tartoznak az MNB ellenőrzési területéhez. Ez ellentmond a felügyeletek egyesítése megokolásának, hiszen az egységesedő pénzpiaccal érveltek – vitázott Bauer Tamás (SZDSZ).