Az egészségügy átalakítását javasolja a Világbank • Magyarország a legesélyesebb • 1999.11.30
Magyarország az egyik legesélyesebb jelölt a kelet–európai átalakuló országok közül az európai uniós tagságra – állítják a Világbank szakértői. Kiemelték: a továbblépéshez mindenképp szükség lesz az egészségügyi reform végigvitelére, az állami szektor racionalizálására, környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokra.
Ruth Bahmayer igazgató, Roger Grawe, a budapesti iroda vezetője és Pedro Alba, a Világbanknál a hazánkért felelős közgazdász elmondta, hazánk kiemelkedik a régióban. A beáramló működőtőke nagyságát illetően fontosnak tartották a vállalati szintű átalakításban a makrogazdasági stabilizációt is.
Úgy vélik, a nyugdíjreformot az eredeti arányoknak megfelelően kellene végigvinni. Mint ismert, a kormány nem emelte a magánnyugdíj–pénztári járulékot, pedig ezt az eredeti, 1997–ben meghozott törvény a '98. évi 6–ról 2000–re 8 százalékra emelte volna.
A Világbank legújabb Magyarország–tanulmánya Az Európai Unió kapujában címet viseli. Továbbra is fontosnak tartják a gazdasági stabilitást. Hazánkban az egy főre eső jövedelem vásárlóerő–paritáson az EU–átlag körülbelül 49 százaléka. Az EU–országokénál nagyobb, ám fenntartható növekedés feltétele szerintük, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4 százaléka körül stabilizálódjon (idén a legújabb várakozások szerint 5 százalék alatt lesz ez az arány).
Az államháztartásban a következő két évben a GDP mintegy 1,5 százalékának megfelelő elsődleges (kamatok nélküli) többletet tanácsolnak. Jelentésükben „kiigazítást” javasolnak, ennek érdekében némi „államháztartási megtakarításokra” lenne szükség. Feltételezik, hogy idén a GDP fél százalékával marad el az államháztatási hiány a 4 százalékos célkitűzéstől. Így az elsődleges többlet 1,5 százalékos növelésére (az idei 1,5 százalékról 2001–ig 3 százalékra) lenne szükség; ezen kívül a nyugdíjreformból a GDP fél százaléka, valamint EU–támogatásból szintén fél százaléka járulna hozzá a megtakarításhoz.
Az egészségügyi reformot azért látják szükségesnek, mert a lakosság egészségi állapota folyamatosan romlik, az intézményrendszer gyenge, a finanszírozás ingatag. Ha elmaradna a reform, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hiánya 2010–re elérné a GDP csaknem 2 százalékát, utána pedig a várható demográfiai sokk miatt meredeken emelkedne.
Többszintű egészségbiztosítási rendszert javasolnak, az első lépcsőben az OEP–t az egészségügyi szolgáltatásokat megvásárló regionális biztosítókra lehetne szétbontani, és a magánbiztosítókat kiegészítő biztosítási csomagok bevezetésére ösztönöznék. A második lépcsőben pedig lehetőséget adnának arra, hogy a regionális biztosítók egymással versengjenek a tagokért. Mindez, írják, feltételezi az alapvető ellátási csomag, a kiegészítő egészségbiztosítás, a vizitdíj (co–payment) és a viszontbiztosítási rendszer kialakítását.
Megoldásra vár Magyarországon a tartós szegénység kérdése, különösen a cigány népesség körében – emeli ki a Világbank. Számításuk szerint 1992–97–ben a népesség 7,5 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt.