Megfontolandó az árfolyamsáv kiszélesítése • Előtérben az inflációfékezés • 1998.06.11
Az ötszázalékos növekedés tartósnak ígérkezik, s jövőre a GDP 4, 2002–ig pedig 3 százalékára szorítható le az államháztartás hiánya – véli a pénzügyi tárca az 1999–es költségvetési irányelvek tervezetében. A jegybank még óvatosabb költségvetési politikára int. Szerinte a mostani árfolyamrendszer megfelel a felzárkózás kiváltotta lassú felértékelődésnek, bár megfontolandó, nem kellene–e kiszélesíteni az árfolyamsávot.
Az ügyvezető kormány ma tárgyalja meg a Pénzügyminisztérium (PM) tervezetét az 1999–es költségvetés irányelveiről. A dokumentumot a hónap végéig kell bemutatni a parlamentnek.
Információink szerint a PM előterjesztésében megállapítja: az öt százalék körüli növekedés nem okoz egyensúlyi feszültségeket, azaz ez a gyarapodás a gazdaság tartós potenciálját jelenti.
Olyan költségvetési politikát szorgalmaznak, amely 2002–re célozza meg a GDP–hez képest 3 százalékos – Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozás feltételei közt szereplő – államháztartási hiányt, szemben az idén várható 4,5–4,9 százalékkal.
A deficitet jövőre a GDP 4, a rá következő évben pedig 3,5 százalékára mérsékelnék.
A deficitlefaragással elsősorban az inflációt kívánják fékezni, de lényegesnek tartják azt is, hogy gyengítsék az úgynevezett kiszorító hatást, vagyis azt, hogy az államháztartási deficit finanszírozására kibocsátott állampapírok elszívják a megtakarításokat a magánberuházások elől – derül ki az irányelvek tervezetéből.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi tárcához hasonlóan 5 százalék körüli növekedést jelez előre az elkövetkezendő két évben; de hogy az egyensúly fennmaradjon, a költségvetési politika további szigorítására lenne szükség – derül ki a jövő évi gazdaságpolitikához fűzött jegybanki megjegyzésekből. Az MNB jövőre a GDP 3,6 százalékára szorítaná le az államháztartás hiányát.
A felzárkózás során a hazai, külkereskedelmi szektorban részt vevő ágazatok termelékenysége gyorsabban nő, mint az EU országaiban; vagyis a forint reálárfolyama felértékelődik, vásárlóereje növekszik. Ez azt jelenti, hogy a GDP 5 százalékos forintban mért reálnövekedése 7–9 százalékos márkában (euróban) mért reálnövekedésnek felel meg – írja az MNB.
Ugyanakkor a túlzott reálfelértékelődéstől óv a jegybank. Ezért leszögezi: nem célszerű sem az árfolyam rögzítése, sem szabad lebegtetése. Ehelyett továbbra is „az árfolyam–alakulás hosszabb távú trendjét kijelölő, az árfolyamingadozásokat korlátok között tartó árfolyam–politika” mellett törnek lándzsát.
Az MNB megfontolandónak tartja a mostani árfolyamrendszer olyan módosítását, amely jobban lehetővé teszi a forint árának rövid távú ingadozásait. Ez az árfolyamsáv kiszélesítésén, s ezen belül egy „menedzselt lebegtető árfolyamrendszer” bevezetésével valósulna meg – írja az MNB.
Mint tegnap írtuk, a pénzügyi tárca a 4 százalékos jövő évi hiány helyett a tervezés mostani szakaszában 5–6 százalékot lát megalapozottnak, mivel a törvényben, kormányhatározatokban rögzített elkötelezettségek több mint 500 milliárdos többletkiadási igényt támasztanak a büdzsével szemben.
Mindenesetre a 4 százalékos kívánt deficit a GDP 2 százalékának megfelelő úgynevezett elsődleges – kamatterhek nélküli – többlettel érthető el, ami persze még mindig enyhébb követelmény, mint az 1996–ban produkált 4,3 százalékos felesleg – emlékeztet a PM. Idén egyébként az elsődleges többlet várhatóan a GDP 1,8 százalékára rúg.
Az infláció az idén a vártnál lassabban fékeződik. A PM immár csak decemberre várja a 13,5–14 százaléknyi éves drágulást, holott korábbi előrejelzésük szerint a teljes idei év átlagában lett volna az infláció 13–14 százalék.
Jövőre 10–11 százalékos, 2000–re mintegy 8, 2001–re 6, 2002–re 4,5 százalékos áremelkedéssel számolnak. A jövő évi beruházások 11–13 százalékos bővülését várják, a fogyasztás reálértéke 2–3, az export 10–12, az import 11–13 százalékkal bővülne. A folyó fizetési mérleg várható hiányát 1,5–2 milliárd dollárra teszik. A tervezet szerint az államháztartás elsődleges (kamatok nélküli) kiadásainak forintértéke 13,3 százalékkal nőhet, miközben a bevételek 12,5 százalékkal gyarapodnak.