Erőteljes gazdaság, megalapozott büdzsé • Az IMF hiányolja az adócsökkentés és a nyugdíjreform folytatását • 1999.11.23

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) erőteljesnek tartja a magyar gazdaságot és megalapozottnak a 2000. évi költségvetést – derült ki a magyar pénzügyi csúcsvezetők és az IMF delegációjának szokásos évi konzultációja után. Mindazonáltal C. Maxwell Watson, az IMF delegációjának vezetője sajnálatosnak tartja, hogy nem folytatódik 2000–ben a nyugdíjreform és az adócsökkentés. Úgy látja viszont: a gazdasági növekedés az idei 4–ről 4,5 százalékra, vagy ennél is nagyobb mértékűre gyorsul 2000–ben.

A magyar gazdaság hatalmas állóképességről tett tanúbizonyságot, ami a strukturális reformok mélységét tükrözi – vélte Watson. Az Európába irányuló exportja annak ellenére is növekedett az utóbbi hónapokban, hogy a EU növekedése lassult – támasztotta alá állítását.
Az év elején aggodalmak támadtak az esetleges ikerdeficit (együtt jelentkező költségvetési és fizetésimérleg–hiány miatt), de most már úgy tűnik, a folyó fizetési mérleghiány jóval a GDP 5 százaléka alatt tartható, az államháztartási deficit pedig 4 százalék körüli lesz – fejtegette.
A 2000. évi költségvetésről elmondta: a kormány által vázolt makrogazdasági feltételeket reálisnak tartja, ugyanakkor sajnálatos, hogy nem folytatódik a nyugdíjreform, és nem csökkentik tovább az adóterheket, a bérek közterheit. Úgy látja azonban, a költségvetés megalapozza az infláció mérséklését, ami pedig szerinte kritikus az idei év közepén megállt csökkenés után.
Változatlanul 6–7 százalékos évi átlagos inflációval számolnak jövőre – jelentette ki Járai Zsigmond pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy módosulást jelent–e a prognózisban az a 7–8 százalék, amiről a napokban Londonban beszélt. A pénzügyminiszter megígérte, mindent megtesznek az infláció mérséklése érdekében: csökkentik a költségvetési deficitet, visszafogják a közszféra bérkiáramlását, és 6 százalékos szinten tartják a központilag ellenőrzött árak emelkedését. Továbbra is reálisnak tartja az előre jelzett 18 dolláros olajárat jövőre, a mostani 20 dollár fölötti ár után.
Az IMF–delegáció vezetője a középtávú fiskális politika kapcsán óvott a „kvázi” fiskális nyomások növelésétől, vagyis attól, hogy túlzottan gyarapodjanak az adósságátvállalások és a garancianyújtások. Fontosnak tartotta, hogy a költségvetés teret nyisson a magánszektor további fejlődésének, ezért az államháztartási hiányt szerinte a kormány által javasolt sáv kisebb szélén kellene tartani. 2002–ben ez a GDP 2 százalékának megfelelő deficitet jelent. Az IMF párbeszédet ajánl annak érdekében, hogy az egészségügyben és az önkormányzati finanszírozásban átstrukturálódás menjen végbe, ám ez ne fenyegesse a közszolgáltatások minőségét. Figyelni kell Watson szerint a hátrányos helyzetű csoportokra, valamint a kis– és középvállalkozásokra is. Ezzel kapcsolatban kiemelte az infrastruktúra és a lakáspiac fejlesztésének szükségességét. Kérdésre hátrányosnak tartotta, hogy a költségvetés idei stabilizálását a beruházások rovására, nem pedig a folyó kiadások visszafogásával biztosították.
Watson úgy vélte, jövőre az idén várható 4–ről 4,5 százalékra vagy még nagyobb mértékűre gyorsulhat a növekedés. Ezt az OECD–vel ellentétben derűlátó véleményét arra alapozza, hogy növekedni fognak a vállalati és a lakossági beruházások. A jövő évi inflációról Watson annyit mondott, lassulni fog, de mértékéről nem foglalt állást. Mint ahogy a jelenlévő Surányi György jegybankelnök sem.