Tartósan mérséklődő drágulás • A növekedés gyorsulására számít az MNB elnöke • 1999.11.18
Kétezer a negyedik év lesz, amikor négy százalék feletti növekedésnek, a reálbérek és –jövedelmek gyarapodásának, az infláció fékeződésének lehetünk tanúi – ígéri Surányi György, az MNB elnöke. Szerinte a jövő évtől a drágulás mértéke tartósan egy számjegyűvé válik, ám annak, hogy a 6–7 százalékos kormányzati célkitűzés megvalósuljon, az is kell, hogy a nominális bérek emelkedése ne haladja meg a 8–9 százalékot.
Nyugodtan várják a 2000. évi dátumváltást, s nem számolnak fennakadásokkal – jelentette ki sajtótájékoztatóján Surányi György.
A jegybank jövő évi inflációs céljai egyeznek a kormányéval. Ám a jövő évi ambiciózus cél – a 6–7 százaléknyi átlagos drágulás – elérésének feltételei vannak: 8–9 százalék bruttó béremelkedés, 18 dollár körüli világpiaci kőolajár, a központilag szabályozott árak hat százalékos átlagos növekedése, a GDP 3,5 százalékának megfelelő államháztartási hiány – sorolta az MNB elnöke.
E követelményeket az MNB monetáris politikai irányelvei mint a ma 0,4 százalékos leértékelési ütem további mérséklésének feltételeit említi. Ha nem mérsékelnék a devalválást, a havi leértékelési ütem akkor is 0,2 százalékponttal kisebb lenne, mint az idei év elején – hangsúlyozzák.
Az idei évben 10 százalék alatt marad a drágulás üteme, s jövőre – 12 év óta először – tartósan egy számjegyűvé válik, ígérte Surányi. Az idei második félév két számjegyű fogyasztóiár–emelkedését a megugrott külföldi nyersanyag– és energiaárakkal, a gyógyszerár–támogatási rendszer változásával, valamint a telekommunikációs árak módszertani gondjaival magyarázta. Az egyszeri hatások kiszűrésével számított maginfláció az MNB szerint októberben 8,8 százalék, vagyis 3,8 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Az MNB elnöke szerint a növekedés üteme idén eléri, esetleg némelyest meghaladja a 4 százalékot, jövőre pedig 4,5 százalékra gyorsul. Most már úgy látja, a folyó fizetési mérleg hiány nem éri el a célnak tekintett 2,5 milliárd dollárt (a kilenchavi 1,3 milliárd után), s a GDP–hez viszonyított mértékét 4,5 százalékra teszi, máris javítva a tegnap nyilvánosságra hozott monetáris irányelvekben jelzett 4,8 százalékos előrejelzésen.
A jegybank nem kívánja szélesíteni az árfolyamsávot. Kérdésre Surányi elmondta: ha majd a hazai és az EU–országokban uralkodó infláció különbsége a termelékenységben mutatkozó különbségre csökken, akkor a csúszó leértékelés megszüntetése mellett a sáv plusz–mínusz 15 százalékra tágítható. Amíg a drágulás nagyobb, addig a sávszélesítés s vele a növekvő tőkevonzás a forint felértékelődéséhez vezethet, ami visszavetheti az exportot, a növekedést, vagy likviditásbőséget, azaz inflációt válthat ki – érvelt.
A monetáris politikai irányelvek készítésének gyakorlata ellentétes az Európai Unióéval, a múlt rendszer hitelpolitikai irányelvek folytatásának tekinthetők – mondta az MNB elnöke. Ezért szorgalmazná, hogy a beszámolás e formáját szüntessék meg, amikor az európai szabályozáshoz igazítják a jegybanktörvényt.