Az infláció mérsékléséhez négyszázalékos hiány kellene • Ötszázmilliárdos elkötelezettségek • 1998.06.10
A GDP 4 százalékának megfelelő államháztartási hiányt céloz meg a pénzügyi tárca az 1999. évi költségvetési irányelvek tervezetében. A Magyar Hírlap azonban úgy tudja: a különféle törvények és kormányintézkedések összesen 532,6 milliárd forintnyi többletigényt tartalmaznak az idei büdzséhez képest. Ez pedig 5–6 százalékos deficittel járna együtt.
MH–információ
A Pénzügyminisztérium (PM) a törvényben előírt határidőre, május 30–ára elkészítette a jövő évi költségvetési irányelvek tervezetét. Azóta újra átdolgozta s csütörtökre a kormány elé terjeszti – közölte sajtótájékoztatóján a tárca helyettes államtitkára. Hozzátette: 1999–ben 4 százalékra mérsékelnék az államháztartási hiányt az idén tervezett 4,9, illetve várható 4,5–4,9 százalékról. Ez megkövetelné, hogy a kamatkiadások nélküli (úgynevezett elsődleges) költségvetési többlet az idei évhez hasonlóan elérje a GDP 2 százalékát.
Az új kormány természetesen belátása szerint folytathatja majd a megkezdett költségvetési tervezést. Június 30–áig be kell mutatni ugyan az irányelveket a parlamentnek, ám ez nem korlátozza az új kabinet szabadságát.
Az irányelvek tehát mondhatni a távozó kabinet hagyatékát foglalják össze. A PM tervezete információink szerint két irányból közelít a jövő évi büdzsé felé: részben a gazdaságpolitika felől, ami a 4 százalékos hiányt indokolja; részben pedig a meghozott törvények, rendeletek, határozatok felől, amelyek, mint megtudtuk, a tervezés mai állása szerint nagyobb, 5–6 százalékos hiányt alapoznak meg.
A 4 százalékos államháztartási hiány 458,2 milliárd forint deficitet jelentene, 228,5 milliárdos elsődleges többlet és 686,7 milliárdos nettó kamatkiadás mellett. Információink szerint azonban egyes – többnyire 1996–97–ben meghozott – törvények 367,7 milliárddal fejelnék meg az idei kiadásokat.
Ebből a várható nyugdíjemeléssel összefüggő 160 milliárdos és az új nyugdíjrendszerrel kapcsolatos 73,2 milliárdos többletkiadás a legjelentősebb.
• Folytatása a 3. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
De nem kis tétel a gyermekvédelmi törvény 15,4 milliárdja, a közoktatásra fordítandó 10,8, a felsőoktatásra szánt 19,1, az EU–csatlakozás agrárgazdasági hatásai miatt fölmerülő 6,2, illetve az agrártámogatások reálértéktartásával kapcsolatos 17,5, a fegyveres testületek bérfejlesztésére fordítandó 36,4, a bírák, ügyészek, igazságügyiek javadalmazására lekötött 7,7, az egyházak hitéleti tevékenységét megalapozó 4,5 milliárd sem. És a fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvény költségvetési kihatását még nem is tisztázták.
Lapunk úgy tudja: további 164,9 milliárdos igényt tartalmaznak a már meghozott vagy tervezett kormányrendeletek, kormányhatározatok. Például a rendőrség fejlesztésére 16,5 és további 2,7, a hivatásos tűzoltóságok technikai fejlesztésére pedig 3,5 milliárdot szánt egy–egy kormányhatározat; a Nemzeti Színház építésére 3,1, röntgengépparkra 4,5, az ENSZ vasúti projektre 10,7 milliárd, a gyorsforgalmi úthálózati programra 14,5, az új okmánycsalád kifejlesztésére 2,5, a büntetőeljárás módosításával összefüggő költségekre 2,6 milliárd kellene; az ezeréves államiságunk megünneplésének előkészületei 8,8 milliárdot emésztenének föl jövőre. A NATO–csatlakozással kapcsolatos jövő évi védelmi kiadások 43,7 milliárd forintra rúgnak.
Mindemellett a 4 százalékos hiányt elsősorban az infláció fékezésének szempontja indokolná. A PM prognózisa szerint jövőre a drágulás 10–11 százalék lesz (a költségvetési számításoknál 11 százalékot alapul). Bár a jövedelemcentralizáció GDP–hez viszonyított mértéke az idén várható 45,8–ról 43,9 százalékra mérséklődik, mód nyílik a kiadások reálértékének 1–2 százalékos növelésére, ami persze még elmarad a lakossági fogyasztás 2–3 százalékos bővülésétől. A GDP öt százalékkal bővül 1999–ben – jelzik előre.
Lapunk úgy tudja: az elképzelések szerint a társasági adó és az áfa mértéke nem változna, a vámok és importbefizetések szintje az alapérték 3,3 százalékáról 2,4 százalékra mérséklődne, az szja–terhelés 21,3–ről 20,5 százalékra enyhülne, a munkaerő–piaci munkáltatói befizetési kötelezettség 1 százalékponttal csökkenne – legalábbis a távozó kormány Pénzügyminisztériuma szerint.
Az MNB ezzel szemben úgy véli: az inflációfékezéshez még nagyobb szigorra volna szükség, s 3,6 százalékos mértékű hiányt, illetve 2,5 százaléknyi elsődleges többletet kell elérni jövőre – tudtuk meg.