Népszerű lakossági hitelek • 1999.11.16
Továbbra is gyorsulva növekszik a lakossági hitelállomány – derül ki a bankrendszer októberi mérlegére vonatkozó előzetes MNB–adatokból. Az október végi, 340 milliárd forintnyi lakossági tartozások 33,6 százalékkal meghaladják az egy évvel korábbi eladósodást, bár még mindig nagyságrenddel eltörpülnek a betétekhez képest.
A múlt év közepe óta a lakossági hitelállomány növekedése meghaladja a fogyasztói áremelkedést. A reálérték–növekedés októberben már csaknem 21 százalék, ami újabb ugrás a szeptemberi 17 százalékhoz képest – számítható ki az MNB előzetes adataiból.
A korábban közölt adatok szerint a lakossági hitelek öthatoda éven túli lejáratú, illetve mintegy 40 százaléka lakáshitel. Az MNB–nél úgy látják: elsősorban a folyószámla–hitelek és a személyi kölcsönök terjednek a lakossági hitelek közül. Áruvásárlási hitelt a nagybankok 26–28 százalék éves kamat plusz 3 százalékig terjedő kezelési költségért kínálnak, előfordul azonban 35 százalékért kínált kamat is, kezelési költség nélkül. A lejáratok általában fél évtől 2–3 évig terjednek. Az MNB korábbi közlése szerint a szeptemberben fölvett fogyasztási hitelek átlagkamata 22,9 százalék, egy százalékponttal mérséklődött augusztushoz képest.
Az OTP háromnegyed éves gyorsjelentéséből kiderül: a banknál a szeptember végi fogyasztási hitelállomány 75,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, s ezen belül a folyószámlahitel 140,5 százalékkal nőtt, 27,2 milliárd forintra, az áruvásárlási hitel pedig 46 százalékkal, 12 milliárd forintra.
A vállalatok október végén 2243 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, 46 milliárddal nagyobb összeggel, mint egy hónappal korábban – derül ki az MNB adataiból. Az összállományon belül egyharmad részt képviselő devizahitelek viszonylag nagyobb mértékben nőttek, mint a forinthitelek.
Október végén 748,8 milliárd forintnyi készpénz forgott a bankrendszeren kívül, 11,3 milliárddal több mint egy hónappal és csaknem százmilliárddal több mint egy évvel korábban. A monetáris bázis, mely a készpénzt és a pénzintézeti tartalékokat foglalja magában, 16,3 százalékkal nőtt. Az előbbiek, valamint a látra szóló betétek együtt alkotják a szűkebb pénzmennyiséget, melynek október végi éves gyarapodása 18,3 százalék. E pénzmennyiségek 1–1,2 százalékponttal gyorsabban nőttek, mint szeptemberben. A lakossági betétek éves növekedése viszont 17,7–ről 16,2 százalékra mérséklődött, s állományuk október végén 2713 milliárd forint volt. Mérséklődött az összes betétet, pénzintézeti papírt magában foglaló szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme is.