Az MSZP a szakbizottsághoz, az MDF–es honatya az Alkotmánybírósághoz fordul • Kivételezés önkormányzatokkal • 1999.11.12
A fideszes képviselők a kisgazdákkal és a MIÉP–pel együtt szavazták meg, hogy néhány önkormányzatnak ne kelljen visszafizetnie az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által jogtalannak ítélt címzett és céltámogatásokat. A mérkőzésnek még nincs vége: az MSZP a zárszámadási törvény végszavazása előtt a kivételezés miatt támadt koherenciazavar kiküszöbölésével próbálkozik.
A jogtalan címzett vagy céltámogatás szakmai kérdés, így az Országgyűlésnek egységesen kell kezelnie az érintett önkormányzatokat – vélte Burány Sándor MSZP–s frakcióvezető–helyettes. Ezért megpróbálják elérni: nyújtson be a számvevőszéki bizottság egy módosító javaslatot az 1998–as zárszámadásról szóló törvény végszavazása előtt.
Mint arról tegnap elsőként beszámoltunk, a képviselők válogattak az ÁSZ által jogtalannak minősített cél– és címzett támogatások közül, s néhány fideszes vezetésű önkormányzatot mentesítettek – összesen 260,7 millió forint erejéig – a visszafizetési kötelezettség alól.
Burány egyelőre nem árulja el, miként javasol majd egységes elbírálást: úgy–e, hogy valamennyi jogtalan támogatást vissza kell fizetni, vagy úgy, hogy egyiket sem. Ha a számvevőszéki bizottságban nem érnek célt, az MSZP–s képviselők kezdeményezik a koherenciazavar kiküszöbölését – közölte Burány.
A szavazási listákról kiderül: a Fidesz–frakció többsége az FKGP–vel és a MIÉP–pel együtt érte el Vas megye, továbbá Dunavarsány, illetve Dömös környéke kedvező elbírálását. Velük szemben foglaltak állást a fideszes kormánytagok, az MSZP, az SZDSZ és az MDF, míg a fideszes vezetők közül Szájer József, Mátrai Márta tartózkodott. Valamennyi „renitens” szavazás szoros eredményt hozott, és Szolnok 159,9 millió forintnyi, jogtalanul igényelt áfáját csupán Orbán Viktor mentette meg az állami költségvetés számára.
Másként alakult a szavazás Fonyód 20 millió forint visszafizetendő támogatása fölött. A Balaton–parti város érdekeit Herényi Károly (MDF) karolta föl, s mögötte csak az MDF, a MIÉP és néhány fideszes, MSZP–s képviselő meg a független Kupa Mihály sorakozott föl. Herényi Károly kérdésünkre úgy vélte: nem koherencia–, hanem alkotmányossági zavar keletkezett az 1998–as zárszámadási törvényben, ezért az alkotmányügyi bizottsághoz és végső soron az Alkotmánybírósághoz fordul.
Lóránt Zoltán, az ÁSZ számvevő igazgatója kérdésünkre elmondta: szennyvízcsatorna–beruházásokra igényelt támogatás esetében jogtalan áfa–visszaigénylés történt. A csatornaközművek áfáját a települések közvetlenül nem igényelhetik vissza, csak akkor, ha átadták üzemeltetésre a közművet. A címzett támogatások évekig tartalmazták a forgalmi adót, 1997. december 10–étől viszont enélkül kapták a települések a pénzeket, csakhogy ez zavart okozott a több évre áthúzódó beruházások esetében.
Ugyanakkor a szennyvízcsatorna–, illetve tisztítótelepek beruházásánál évek óta komoly összegek maradnak felhasználatlanul. Tavaly például több mint 21 milliárd forint maradt benn a kasszában. A számvevő igazgató szerint ennek oka az, hogy az önkormányzatoknak beruházáshoz szükséges, a pályázatban feltüntetett források valójában nem állnak rendelkezésre. Már csak azért sem, mert a központi támogatások nincsenek összhangban, hiszen nem egyszerre születik döntés a címzett és céltámogatás, illetve a környezetvédelmi és a vízügyi alapokból szerezhető pénzekről.
• E. J. – T. M.