Mérséklődhet az infláció • 1998.06.10
A gazdaságkutatók 14–14,5 százalékra becsülik a decemberi, tavalyi év utolsó hónapjához viszonyított inflációt, évi átlagban pedig 15–15,5 százalékos áremelkedést várnak. Mindez azt jelentené, hogy az év egészében mintegy 3, az év végére viszont már 4 százalékponttal mérséklődne a drágulás üteme 1997–hez képest.
Újabban az infláció remélhető mérséklődése szempontjából kedvező adatok láttak napvilágot. Az ipari termelői árak emelkedésének üteme lassul, s az áprilisi előzetes adatok szerint a növekedés már csak 12,8 százalék. Lényegesen lassult a versenyszférában áprilisban fizetett bruttó keresetek emelkedése is.
Számíthatunk–e a januárban 17,7, áprilisban 16 százalékos fogyasztóiár–emelkedés további mérséklődésére? Gazdaságkutató cégek szakértői kérdésünkre közölték: fenntartják idei inflációs prognózisaikat, amelyek azonban így is jelentős mérséklődést jeleznek. A Kopint–Datorg Rt. továbbra is 15 százalék évi átlagos és 14,5 százalék év végi inflációt jósol, a GKI Gazdaságkutató Rt. szerint a 15,2 százalék átlagos drágulás év végére 14 százalékra enyhül, a Pénzügykutató Rt. szerint pedig 15,5 százaléknyi drágulás jellemzi majd a teljes évet, és 14 százaléknyi decembert.
Utóbbi cég szakértője, Petschnig Mária Zita arra figyelmeztet, hogy az ipari árakkal ellentétben a mezőgazdasági felvásárlási árak idén jelentős nyomást gyakorolnak a fogyasztói árszintre (a KSH áprilisi adatai szerint a mezőgazdasági termelői árak 15,8 százalékkal nőttek, ezen belül a növényi termékek 13,5, az állati termékek 19,1 százalékkal drágultak). Az ipari termelői árak pedig 1997–98 átlagában a fogyasztóiakhoz hasonló mértékben emelkednek, jósolja a Pénzügykutató Rt.
Főként az energiaár–változások okozzák, hogy az idén az ipari termelői árak – a tavalyi évvel ellentétben – lassabban emelkednek a fogyasztói áraknál, fejtette ki kérdésünkre Oblath Gábor, a Kopint–Datorg kutatója. A bérek szerinte kisebb hatást gyakorolnak a termelői árszínvonalra, ami abból is látható, hogy a fajlagos bérköltségek lényegesen lassabban emelkednek, mint a termelői árak (az iparban az első negyedévi, egy évvel korábbihoz viszonyított fajlagos bérköltség–emelkedés mindössze öt százalék volt, szemben a 14,5 százalékos termelőiár–emelkedéssel).
Az áprilisi béremelkedés adatából egyébként sem vonnának le még messzemenő következtetést. Vértes András, a GKI vezérigazgatója emellett úgy látja: a béremelkedés ütemének változásai a magyar piacokon tapasztalható árubőség mellett nem hatnak azonnal a fogyasztói árakra. A GKI szerint az év egészében 21 százalékkal nőnek a bruttó nominálbérek, az árszint növekedési üteme május–júniusban tovább csökken (félév végéig 14,5 százalékig).
A Napi Gazdaság által megkérdezett pénzpiaci elemzők 15,6 százalékos drágulást jósolnak májusra és 14,2–14,6 százalékosat decemberre.