Beleszólna Budapest költségvetésébe a parlamenti bizottság • Hoppon maradtak a „kincskeresők” • 1999.11.05
Az MSZP és a Fidesz megakadályozta a parlament költségvetési bizottságának ülésén, hogy szavazzanak a kisgazda „kincskereső csapatnak” a földművelési tárca kereteit növelő javaslatairól. Az egyik, kormány ellenében megszavazott javaslatban a fideszes honatyák pártolják a budapesti költségvetési források főváros és kerületei közti kötelező arányú megosztását.
A költségvetési bizottság ülésén Csúcs László alelnök pártfogolta a kisgazda „kincskereső csapat”–ot (Csatári József, Hanó Miklós, Koppánné Kertész Margit, Zsikla Győző), de hoppon maradt az ügyrendi szavazás következtében. A csoport 93,3 milliárd forinttal növelte volna a földművelésügyi tárca – 262,4 milliárd forintra tervezett – költségvetését, ám ezt a kormány nem támogatja. Mivel a vita elején már kiderült, hogy a csoport módosító javaslatában egy házszabályellenes pont is szerepel, Csúcs azt javasolta: ennek tudomásulvételével az összes többi pontról külön–külön szavazzon a bizottság. Később a bizottság megakadályozta, hogy külön–külön szavazzanak két egymással összefüggő szocialista módosító javaslatról. A parlament jogi szakértői állapították meg az összefüggéseket, ezeket ne vitassuk – így az indoklás.
Ezután Keller László, a bizottság MSZP–s alelnöke ügyrendi javaslattal élt: szavazzanak egy csomagban az összefüggő javaslatokról, és ha egy csomagból egy pontot visszavonnak, akkor a többivel se foglalkozzon a bizottság. A fideszesek közül is csak kevesen értették, miről van szó, de ők voltak a kezdeményezők, így végül a Fidesz és az MSZP (sőt Csúcs László is) megszavazta az ügyrendi javaslatot. Ezután ébredtek rá, hogy így a kisgazda „kincskereső csapat” hoppon maradt.
Csúcs ezután lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a kincskereső csomagot még ma benyújtják – kapcsolódó módosító indítványként.
A kormány ellenében megszavazták, hogy a fővárosi önkormányzat bevételeinek 45–50 százalékát át kell adnia a kerületeknek. Ha ezt a javaslatot a T. Ház is elfogadja, akkor a törvény beavatkozik majd a főváros rendeletalkotásába.
Más, a kormány ellenében támogatott javaslatok az elmaradott térségek fokozott támogatását szolgálják. Így a bizottság szerint az ÁPV Rt.–nek nem 7, hanem 8 milliárd forinttal kellene hozzájárulnia a regionális és megyei szerkezetátalakítási programokhoz, ezzel párhuzamosan a kistérségi programok végrehajtásának vagyonkezelői támogatását 2,5 milliárdról 1,5 milliárdra csökkentenék. Fölhatalmaznák a kormányt, hozzon rendeletet a leghátrányosabb helyzetű megyék felzárkóztatása érdekében mozgósítható költségvetési forrásokról. Egy további, kormány ellenében támogatott javaslat Békés, Hajdú–Bihar és Csongrád megyék határ menti együttműködésének elősegítését támogatná, egy másik nagy többséggel megszavazott szocialista javaslat pedig Borsod, Nógrád és Szabolcs megyék területfejlesztési programjait támogatná a különféle minisztériumi keretek terhére.
Az 1998–as zárszámadás kapcsolódó módosító javaslatai között a bizottság javasolja: számoljon el a kormány 2000. március 31–éig arról a MÁV–rekonstrukcióról, melynek keretében az állam 35,8 milliárd forint adósságot és annak kamatait, valamint az árfolyamváltozásokból származó veszteségeit átvállalja az Államvasutaktól. Leszavazta a bizottság azt, hogy a kormánynak és az ÁPV Rt.–nek be kellene számolnia arról a Magyar Televízió konszolidációját szolgáló programról, amelynek keretében a vagyonkezelő idén és jövőre 6–6 milliárd forint ingatlant vásárol meg az MTV–től.