Csibészek–e a munkanélküliek? • Bizottsági vita a két törvény módosításáról • 1999.11.03
A munkanélküli–ellátásokban lévő „törvényesített kiskapukat” kívánja megszüntetni a kormány a munkaügyi és szociális törvények módosításakor – derült ki a parlament foglalkoztatási bizottságának ülésén. Az ellenzék az „aki nem dolgozik, ne is egyék” elv kérlelhetetlen alkalmazása miatt, továbbá, mert előkészítetlennek látta a törvénytervezetet, alkalmatlannak találta általános vitára. A bizottság többségi szavazással mégis vitára bocsátotta.
Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló előterjesztésben meg kívánják szüntetni a tartós munkanélkülieknek a jelenleg két évig járó jövedelempótló támogatást (jövő év május 1–jétől), és a munkanélküli–járadék folyósításának időtartamát 1 évről 9 hónapra szállítanák le (február 1–jétől). Mohos László, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára kifejtette: az állástalanok újraelhelyezkedésére kell helyezni a hangsúlyt.
Az MSZP–s bírálatok szerint a költségvetési és a szolidaritási finanszírozás összemosódik, hiszen a munkaerő–piaci alapot szolidaritási járadékból tartják fenn, a tartós munkanélküliek foglalkoztatását, segélyezését pedig az önkormányzatok oldanák meg. Úgy látják továbbá, hogy túlságosan egységesen kezelik a módosítások a munkanélkülieket, nem fordítanak figyelmet a speciális helyzetű állástalanok különbségeire.
Tardos Márton (SZDSZ) úgy látta: a törvényjavaslat „csibészeknek” kezeli a munkanélkülieket, akik megpróbálnak a szabályokkal visszaélni. Szerinte az ilyen széles réteget érintő törvényt konszenzusra törekedve kellett volna megalkotni, ehelyett a kormány az érintettek megkérdezése nélkül „keménykedik”.
A visszaélésekről külön vita alakult ki. Kiss Andor (MIÉP) például úgy vélte, az elmúlt évtizedben igenis nőtt a munkanélkülieken belül a „csibészek” aránya.
Borkó Károly (Fidesz) elismerte, hogy a visszaélők csakugyan kisebbségben vannak, ám szerinte „az elüszkösödött lábat le kell vágni”. Fölvetődött az is, hogy a képzési rendszer, amire a módosítások messzemenően építenek, igen drága, és a hatékonyságáról nem készültek megfelelő felmérések. A szolidaritási és a költségvetési pénzek összekeveredéséről szóló ellenérvre a kormány részéről úgy válaszoltak: nincs mód a szolidaritási járulék csökkentésére, és az eddigi jövedelempótló támogatási rendszerben is 75 százalékban járult hozzá a munkaerő–piaci alap és 25 százalékban az önkormányzatok.
Mintegy 6,8 milliárd forintot átcsoportosítanak a munkaerő–piaci alapból az önkormányzatok többletfinanszírozására. Ebből 1,217 milliárd a megnövekedett adminisztrációs feladatokra, 3,773 milliárd a munkanélküliek 30 napos foglalkoztatására, 1,8 milliárd pedig a szociális segélykeret megemelésére szolgál. Az új rendszerben ugyanis segély csak akkor jár, ha az önkormányzat nem tud munkát ajánlani a munkanélkülinek.