Szigorúbb munkanélküli–támogatások • 1999.11.02
A munkanélküli ellátás időtartama kilenc hónapra rövidül, a tartós munkanélküliek jövedelempótló támogatása megszűnik – áll többek közt a kormány munkaügyi és szociális törvényeket módosító előterjesztésében. A miniszterelnök a héten fogadja Pulay Gyulát, a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) államtitkárát, aki nemrég még lemondott volna a törvénymódosítások miatt.
MH–információ
Alapos változtatásra készülnek a hét szociális és foglalkoztatási jogszabályt egyszerre módosító törvényjavaslatban, melyet – első kijelölt bizottságként – ma tárgyal a foglalkoztatási bizottság. Pulay Gyula államtitkár közben az MTI–vel közölte: a kormányfő a napokban fogadja őt. Két hete lemondott, mert nem értett egyet a foglalkoztatási törvénymódosítás egyes pontjaival, ám távozását Harrach Péter miniszter nem fogadta el.
A foglalkoztatási törvényben 270 napban állapítanák meg a munkanélküli járulék folyósításának leghosszabb időtartamát. Ha valaki munkanélkülivé válása után, fél éven belül részt vesz a munkaügyi központ által támogatott képzési programban, a képzés megkezdésétől egy éven át folyósítanák a juttatást. A járadék feltétele az lenne, hogy az igénylő munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonyt szerezzen. Ez enyhítést jelent, hisz ma a követelmény 360–1440 munkában töltött nap, aminek megfelelően 90–től 360 napig terjed a járadék folyósítása.
Az őstermelők és a minimálbér 50 százalékánál kevesebbért dolgozók kiesnének a járulékra jogosultak köréből. Bekerülnének viszont az alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozók, bár a bérüket levonnák a munkanélküli járandóságból.
Az állami munkaerő–piaci szervezetek szolgáltatásai közül az ingyenességet a munkaerő–piaci információ nyújtására és a munkaközvetítésre korlátoznák. Némileg növelnék a bírói jogorvoslat lehetőségét a munkanélküli eljárásokban, s egy klauzula felhatalmazást adna a munkaügyi központok igazgatójának, hogy különös méltányosságból eltekinthessen a jogalap nélkül felvett segélyek visszafizetésétől.
Az aktív, foglalkoztatást segítő programok közül törölnék például a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását. Általában a központi rendelkezésű pénzek felhasználásáért az SZCSM viselné a felelősséget, kivéve egy új, munkahely–teremtési és foglalkoztatásfejlesztési elnevezésű célelőirányzatot, melynek a gazdasági miniszter lenne a gazdája.
Ha ma valaki a munkanélküli–járadék lejártáig nem talál állást, jövedelempótló támogatást igényelhet a polgármesteri hivatalban, legfeljebb két évre. Ezt a kormány meg kívánja szüntetni, s ezzel megnő a szintén önkormányzattól kérhető rendszeres szociális segély jelentősége. E juttatás feltételéül szabnák többek között, hogy az igénylő – az önkormányzat által szervezett, valamint az alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatást kivéve – ne folytasson kereső tevékenységet. Az önkormányzat köteles legalább 30 nap munkát adni az aktív korú, ám nem foglalkoztatott személyeknek – mondaná ki a törvény.
A fogyatékosok jogairól szóló törvényben – újdonságként – bevezetnék a fogyatékossági támogatást: ez a legkisebb öregségi nyugdíj (ma 15 350 forint) fele, illetve a súlyos értelmi és mozgáskorlátozottság esetében 80 százaléka lenne.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás odaítélésekor az önkormányzat előírhatná a család vagyoni helyzetének vizsgálatát is – szorgalmazza a kormány a gyermekvédelmi törvényben.