Kerekítéssel nőhet a költségvetés hiánya • Átrendezik a munkaerő–piaci alapot • 1999.11.01
Némi tartalékot mintha rejtegetne a jövő évi büdzsé. A hiány ugyanis 1,7 milliárd forinttal növelhető anélkül, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított mértéke – kerekítve – meghaladná a célul kitűzött 3,5 százalékot. A Pénzügyminisztériumban cáfolják, hogy ilyen hiánynövelésre készülnének. A módosító javaslatok e héten kezdődő tárgyalása előtt a Központi Statisztikai Hivatal, a miniszterelnökség, illetve – a nagyobb fejezetek közül – a Belügyminisztérium és földművelésügyi tárca van a legkedvezőbb pozícióban.
MH–információ
A kormány 1,7 milliárd forinttal kisebb államháztartási deficittel nyújtotta be a költségvetést, mint amiről a sarokszámokat eldöntő augusztusi kormányülés után tájékoztatta a képviselőket. A csökkentést nem indokolták meg.
Az előterjesztett költségvetés a jövő évre 442,7 milliárd forint hiányt engedélyez az államháztartásban, ami – háromtizedes pontossággal és a hónapok óta változatlan, 12530 milliárd forintos GDP–előrejelzéssel számolva – 3,533 százalékos mértéket jelent. A statisztikai szokásnak megfelelően lefelé kerekítve 3,5 százalékot kapunk. Augusztusban viszont, mint arról az Országgyűlést is tájékoztatták, 444,4 milliárd forint hiánnyal számoltak; ez 3,547 százalékos mérték, azaz szintén lefelé, 3,5 százalékra kerekíthető.
A kormány kedden tárgyal a benyújtott költségvetés esetleges módosításáról, és a parlamenti bizottságok is a héten veszik át az – egyelőre több mint négyszáz – módosító javaslatot. Az 1,7 milliárdos „kerekítési tartaléknak” jelentősége lehet: nem kell minden javaslatnak megtalálni az ellentételét, a hiány a módosításokkal növekedhet a sarokszámok egy hónap múlva várható elfogadásáig.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Varga Mihály pénzügyi államtitkár kérdésünkre cáfolta, hogy szóba jöhetnek a hiányt növelő módosító javaslatok. A kormány keddi ülésén épp a kormány ellenében, képviselői indítványokra megszavazott adócsökkentésekkel szemben keresik majd a kiadások mérséklésének lehetőségeit – tette hozzá.
Tavaly, az 1999–es költségvetés készítésekor volt példa a hiány ellentétel nélküli növelésére: a 485 millió forintos többletből 480 az ítélőtábláktól elvett, de aztán az alsófokú bíróságoknak odaítélt beruházásokra kellett.
A teljes államháztartáson belül a központi költségvetés hiánya jövőre 395,6 milliárd forint a beterjesztett változat szerint, 4,6 milliárddal kisebb az augusztusi sarokszámnál, ámbár a miniszterelnök kezdeményezésére 23,7 milliárddal megemelték a központi költségvetési szervek támogatását a törvényjavaslatban.
Most újabb jelentős átrendezés várható, mivel a kormány a munkanélküli–járulék folyósítási időtartam egy évről kilenc hónapra csökkentését javasolja. Így 9,1 milliárddal kevesebbet költenek munkanélküli–járadékra, s bár az intézkedés pluszkiadásokkal is együtt jár, összességében 900 millió forint megtakarítás keletkezik a munkaerő–piaci alapnál. A munkáltatók és a munkaadók befizetéseiből fenntartott alap eközben – egy pénzügyminisztériumi hátterű hárompárti módosító javaslat szerint – 13 helyett 19,8 milliárd forintot fizetne be a központi költségvetésbe.
A minisztériumok, országos intézmények közül jövőre a KSH növelheti a legnagyobb mértékben kiadási kereteit. Ebben szerepet játszik a hivatalnál elkülönített, új, 2,5 milliárdos EU–csatlakozási kiadás s az ideinek több mint nyolcszorosára ugró, 1,5 milliárdos keret a 2001–es népszámlásra; a hivatal központi igazgatása 23,6, megyei igazgatóságai 34 százalékkal nőhetnek idén.
Akadnak más területek is, ahol érzékelhető növekedést igyekeznek elérni a megyei, úgynevezett „dekoncentrált” szervek kiadásainál: 14–17 százalékkal bővülhet a környezet– és természetvédelmi hivatalok költségvetése, s tíz százalék körüli mértékben az FVM által irányított, növekvő keretű állat–, növény–egészségügyi és más hálózatoké (a földművelésügyi hivatalok kivételével). Ezzel szemben a Belügyminisztérium irányította közigazgatási hivatalok büdzséje csak 2,8, a munkaügyi hivataloké 5,3, a vízügyi intézményeké 5,6 százalékkal gyarapszik.
A sorrendben meghatározó szerepet játszik a fejezet nagysága. A Belügyminisztérium például már nem került fel az első és az utolsó hat helyezettet feltüntető ábránkra, de a 222 milliárdos költségvetésű tárcánál a hetedik helyezés is óriási kedvezményezést jelent: kiadásai 21 százalékkal bővülhetnek. A rend– és közbiztonsági szerveknél „csak” 14,8 százalék a növekedés, ám a rendőrségi, az adatfeldolgozási fejlesztések, az új okmánycsalád 9,1 milliárdra (több mint kétszeresére) ugró kiadásai, az EU–integrációra elkülönített 2,5 milliárd és a további 2,5 milliárddal dagadó BM–es PHARE–pénzek kedvezőbb pozícióba hozzák a tárcát.
A jó helyezésű tárcák általában a központi igazgatásuknál is erőteljes kiadásnövekedést terveznek. A miniszterelnökség központi igazgatásának kiadásai 23,4, az Alkotmánybíróságé 20,2, a környezetvédelmi tárcáé 18,9, az Igazságügyminisztériumé 28,3 százalékkal gyarapodnak – legalábbis ez az állás a módosítások előtt.
A kárrendezési hivatal költségvetése majd' egymilliárddal nő jövőre, s közben az FVM–től az igazságügyi tárcához sorolják át. Ezt figyelembe véve, az IM ábránkban feltüntetett kiadási indexe 124,1 százalékra csökken, az FVM–é viszont 120,3–ról 120,8 százalékra nő.
A központi költségvetési szervek kiadásai átlagban 17,6 százalékkal gyarapodnak, ezt az ütemet – az említetteken kívül – a Pénzügyminisztérium intézményeinek 18 százalékos kiadásnövekedése haladja meg. A honvédelmi tárcánál viszont a kiadásnövekedés „csak” 17,3 százalék, jóval kisebb a beharangozott 43,5 százalékos támogatásnövekedésnél. Ennek oka, hogy a jövőben a tárca bevételeit a központi költségvetésben számolják el. E technikai változás miatt a kiadások, nem pedig a támogatások fejezik ki a valóságos pénzköltés alakulását.