Sem szigort, sem lazaságot nem ígér a pénzügyminiszter • 1999.10.19
A családtámogatás, a kis– és középvállalkozások fejlesztése, az otthonteremtés, az agrár– és vidékfejlesztés, valamint az európai integráció elősegítése a 2000. év öt súlyponti területe – mondta el Járai Zsigmond pénzügyminiszter a jövő évi költségvetési törvényről tartott parlamenti expozéjában tegnap. Az államháztartás elsődleges (kamatok nélküli) kiadásai 5869–ről 6390 milliárd forintra, vagyis reálértékben 2,5 százalékkal emelkednek, ami sem megszorítást, sem lazaságot nem jelent – szögezte le.
A pénzügyminiszter idén 4 százalék körüli növekedést, 10 százalék alatti inflációt és 4 százalék körüli államháztartási hiányt vár, a folyó fizetési mérleg mintegy 2,5 milliárd dolláros hiánya mellett. Jövőre a növekedés 4–5 százalékra gyorsul, az áruk és szolgáltatások kivitele és behozatala egyaránt 9–11 százalékkal nő majd, a lakossági fogyasztás reálértéke pedig 3–3,5 százalékkal. Továbbra is reálisnak tartja a pénzügyminiszter a 6–7 százalékos inflációs célt, s 2002–re 3,5–4 százalékra vinné ezt le.
A reáljövedelmek 2000–ben 2,5–3 százalékkal, utána 3–4 százalékkal emelkednek Járai szerint.
Az 1500 központi költségvetési szerv kiadásai 18,7 százalékkal emelkedtek a költségvetés szerint, ám ha kiszűrik a szerkezeti változásokat, a valóságos gyarapodás 14,9 százalék. A mezőgazdaság támogatása 14 százalékkal gyarapodik – hívta föl a figyelmet –, ami megfelel az agrárgazdasági törvény előírásának. Az egészségügy központi költségvetés alá tartozó intézményeiben a sürgősségi ellátásokra, a röntgen– és onkológiai felszereltségre helyezik a súlyt, az ügyeletidíj–tartozásokra pedig 2 milliárd forint célelőirányzatot különítettek el.
Családi pótlékra 134 milliárdot szánnak, 50 milliárdba kerül az adózásban a gyermekkedvezmény. Négy év alatt 139–ről 300 milliárdra emelkedik a családi támogatás kerete – adta elő Járai.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke bírálta, hogy újra – ezúttal 62 helyen – módosítják az államháztartási törvényt, ami 1992 óta a huszonegyedik eset. Szerinte önálló törvényjavaslattal kellene rendezni az államháztartás ügyeit. Üdvözölte a szerinte nem kívánatos önkormányzati jövedelemkülönbségek kiegyenlítését. Ez a hatása az önkormányzati forrásszabályozásban az szja helyben maradó része csökkentésének és a normatívák emelésének.
Az országgyűlési bizottságok ellenzéki hozzászólói rendre ostorozták a jövő évi büdzsé tervezetét. Szekeres Imre (MSZP) úgy fogalmazott: ez a reménytelenség költségvetése, így azt követelik, hogy a kormány vonja vissza azt. Nem nyújt ugyanis felemelkedési lehetőséget a középrétegeknek, és nem biztosítja a szegények felzárkózását. Az ellenzéki képviselő szerint a családi pótlék jövőre reálértékben 20 százalékkal csökken.
Csákabonyi Balázs (MSZP) úgy látta, a kormány 6–7 százalékos jövő évi inflációs várakozása jelentősen eltér a független gazdaságkutatók 8–10 százalékos prognózisától. Ez jelentős bizonytalansági tényező, mivel a költségvetésben az inflációra alapozzák egyebek mellett a bérkiáramlást, ami széles rétegeknél okozhat reáljövedelem csökkenést – mondta.
Kökény Mihály (MSZP) szerint az egészségügy és a szociális–ellátórendszer látványos vereséget szenvedett a költségvetési alkuban. A központi költségvetési támogatás jövőre csak 5 százalékkal emelkedik az egészségügyben.
Pásztohy András (MSZP) az agrárium konszolidációjának, megújításának szükségességét hangsúlyozta és ezen elemek hiánya miatt általános vitára alkalmatlannak nevezte a tervezetet. A dokumentumban nem jelennek meg az agrár–megállapodásban foglaltak, ugyanakkor a szaktárca nem tart be több jogszabályt és nem nyújtotta be az agrártámogatások középtávú programját sem – mondta.