Helyet szorítanak az iskolai normatíváknak • Budapest a legnagyobb vesztes • 1999.10.18
A személyi jövedelemadó helyben maradó részének csökkentése nem apasztja, csupán átrendezi az önkormányzatok bevételeit – érvel a Pénzügyminisztérium. A fővárosnak reálértékben csökkenő bevétellel kell beérnie 2000–ben, aminek következménye a „feladatok szűkítése”, a spórolás lesz.
Budapestnek és kerületeinek az ideinél mintegy hatmilliárd forinttal kevesebbet juttat 2000–ben az állam támogatásként, valamint az szja–ból és az illetékből átengedett jövedelemként – ismeri el számításaiban a PM. Szerencsére 12,4 milliárdos bevételi többlettel segít az iparűzési adó, így az összes források 4,3 százalékkal, vagyis 6,3 milliárd forinttal bővülnek – becsüli a PM.
E számítást Atkári János főpolgármester–helyettes érdeklődésünkre reálisnak – bár az iparűzésiadó–többletet kissé eltúlzottnak – minősítette. Hozzátette: mivel már évek óta a maximális mértékű iparűzési adót szedik, nem képesek növelni bevételi forrásaikat. Így kénytelenek az ellátott feladatok szűkítésének útjára lépni.
Jövőre az 1998–ban beszedett szja–ból 40 százalékot, azaz 239,6 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok (idén ez az arány a költségvetési vésztartalék zárolása miatt 38,3 százalék), ám ezen belül az idei 12,3 helyett csupán 5 százalék marad helyben, a többit a költségvetés normatívák formájában osztja szét.
Országosan 36,7 milliárd forinttal csökken 2000–ben az szja helyben maradó része, csakhogy a normatívan, az szja–ból vagy közvetlenül a költségvetésből szétosztott összeg 74,6 milliárddal bővül. Ezen belül azonban Budapest 11,8 milliárdot veszít a helyben maradó hányad csökkentése miatt, és csak 5,1 milliárdot nyer a normatívák növekedésével. A megyei városok mintegy kétszer, más városok háromszor annyit kapnak „vissza”, mint amennyit az szja központosításával veszítenek. A községek helyben maradó forrásai 7,8 milliárd forinttal apadnak, állami támogatásuk viszont 29,4 milliárddal duzzad.
A forrásátrendezés a leginkább az összességében 22,8 százalékkal bővülő közoktatási normatíváknak „csinál helyet”. A közoktatási törvény a jövő évtől 80–ról 90 százalékra emeli az iskolák működtetési költségének azt az arányát, amelyet e normatívákból kell fedezni. Atkári viszont csak mintegy 60 százalékra becsüli a budapesti iskolák állami finanszírozását; a többit a fővárosnak kell állnia.
Nehezményezi a főpolgármester–helyettes azt is, hogy a BKV–t nem támogatja a központi költségvetés. Az állam csak a nyugdíjas– és tanulóbérletek kedvezményét állja; a többit – mintegy 18 milliárd forintot – az szja–ból kell kihasítaniuk. Abból az szja–ból, amely jövőre mintegy 20 milliárd forintra apad Budapesten.