Gönczöl és Solt különvéleménye • 1999.10.18
Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem írta alá a maguk fejezetének költségvetését. Eközben a hét országos önkormányzati szövetség továbbra is elégtelennek tartja a helyi feladatok finanszírozását – tudtuk meg. A feladatok jövőre is szaporodnak, s ehhez képest már nem is olyan nagyarányú a központi költségvetésből származó forrásaik 8,9 százalékos növekedése – állítja két szövetség elnöke.
Az ombudsmanok hivatala részére 579 millió forint, azaz változatlan összegű kiadást engedélyezne a kormány a 2000. évi költségvetésben. Mivel az illetményalap, mint mindenütt, itt is 8,25 százalékkal emelkedik, a költségvetés azt kényszerítené ki, hogy a létszám 132–ről 128 főre csökkenjen. Ilyen feltételek mellett a hivatal működése a korábbi színvonalon nem biztosítható – állapítja meg Gönczöl Katalin a hivatala költségvetéséhez fűzött különvéleményében. Ráadásul 13,6 százalékkal csökkenteniük kell a dologi kiadásokat. Ez Gönczöl szerint már veszélyezteti az intézmény törvényben meghatározott feladatainak ellátását.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) alternatív költségvetést mellékelt a Járai Zsigmond pénzügyminiszter által aláírt változathoz. A kormány 34,2 milliárdja helyett 44,1 milliárdot kérnének a bíróságok kiadásaira. A 120 fős évközi – a PM által is akceptált – létszámfejlesztésen felül további 689 fős gyarapodásra kértek volna 2,4 milliárdot, a kötelező előresorolásokra további 225 milliót, ezenkívül egy igazságügy–miniszteri rendelet tervezett módosításából eredő (szakértői díjak, tanúk, kirendelt védők miatt felmerülő) többletkiadásokra 500 milliót terveztek volna be. A kormány 3,6, az OIT viszont 7 milliárd forintot költene beruházásra a bíróságoknál.
A 2000–re tervezett önkormányzati forrásszabályozás nem csak az szja helyben maradó része miatt borzolja a kedélyeket – tudtuk meg. Igaz, az államtól származó bevételek – a normatív támogatások, az szja–ból és az illetékekből juttatott bevételek – 8,9 százalékkal emelkednek, azaz reálértékben is gyarapodnak. Ugyanakkor az önkormányzati feladatok is szaporodnak – utalt kérdésünkre Nádor Rudolfné, a KÖSZ, valamint Dióssy László, a TÖOSZ elnöke az új okmánycsalád bevezetése, a lakástámogatási rendszer, valamint a tartós munkanélküliek támogatása miatt szaporodó teendőkre.
Hozzátették: az önkormányzati normatívák – a 8,25 százalékos átlagbéremelkedéssel szemben – csak 5 százalékkal gyarapodó juttatásokat fedeznek. A dologi kiadások előre jelzett, 2–3 százalékos emelkedését pedig egyáltalán nem téríti meg a költségvetés – panaszolják.