Rendezik az MNB és a költségvetés elszámolásait • Kevesebb, de biztosabb befizetés • 1999.10.14
Kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé kívánják tenni az MNB és a költségvetés pénzügyi kapcsolatát. Ezért a kormány módosítani kívánja a jegybanktörvényt, még azon az áron is, hogy ennek eredményeként az idei összeg kevesebb mint felére apad 2000–ben a jegybanki nyereségbefizetés. A kormányfő erősítené a jegybanktanács szerepét, ám az ezzel kapcsolatos törvénymódosítások később várhatók.
Szemben az idei 44 milliárddal, jövőre csak 20,1 milliárd forint osztalékot kell a Magyar Nemzeti Banknak a költségvetésbe fizetnie – áll a 2000. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban.
Ennek magyarázata pedig az, hogy – ugyancsak a költségvetési törvényben – módosítani kívánják a jegybank nyereségelszámolásának szabályait. Az MNB osztalékbefizetését nem az adott év várható, hanem a tárgyévet megelőző három év átlagos eredménye alapján határozzák meg. Jövőre viszont – átmeneti szabályként – csak az 1998–as, 2001–ben pedig az 1998–1999. évi nyereséget vennék alapul.
Így a jegybanki költségvetési befizetés kiszámíthatóvá válik, hiszen biztosan a tavalyi eredménynek megfelelő összeget, 20,1 milliárdot kell teljesíteni, havi egyenlő részletekben. A tárgyévi eredmény elszámolásán alapuló befizetés bizonytalanságára példa az 1997. év, amikor több mint 55 milliárdos befizetést reméltek, ehelyett 27,1 milliárd forint veszteségtérítést kellett fizetnie a költségvetésnek. 1998–ban viszont a CIB Bank részvényeinek eladásából bezúdult a jegybankhoz 26 milliárd forint, bár a nyereségbefizetés még így is elmaradt az előirányzott 61 milliárd forinttól.
Az ingadozásokat nagy részben az MNB devizaköveteléseinek és –kötelezettségeinek árfolyamváltozásaiból adódó nyereségek, veszteségek okozzák. A nyár közepétől azonban az úgynevezett kiegyenlítési számlán tartják nyilván azokat az értékkülönbözeteket, amelyek a forint árfolyamának centrumtól való eltérése miatt keletkeznek. A plusz–mínusz 2,25 százalékos árfolyamsávon belül egyszázalékos elmozdulás is 11 milliárdos átértékelődést okozhat az MNB mérlegében. Az átértékelési számla bevezetése után ezek az ingadozások nem közvetlenül az MNB nyereségében, veszteségében jelentkeznek.
Mivel az MNB devizakövetelései meghaladják devizatartozásait – azaz nettó devizakövetelése van –, a forint erősödése paradox módon veszteséget, leértékelődést okoz, és fordítva. A költségvetés helyzete fordított, mivel nettó devizaadóssága van. E tartozás az MNB–vel szemben szeptember végén meghaladta az 1550 milliárd forintot (vagyis lényegesen nagyobb a jegybank 1100 milliárdos nettó devizakövetelésénél). Ráadásul az átértékelődés hatása – a szakzsargon szerint „realizálódása” – bizonytalan, hisz valójában csak az adósság, követelés lejártakor jelentkezik, ezt azonban újabb, ellentétes hatású devizatranzakciók keresztezhetik. Közvetlen terhet csak a kamatok forintértékének változásain keresztül okozhatnak az átértékelődések.
A kiegyenlítési tartalék mindenesetre csillapítja a nyereségingadozást. Ha ez negatív lenne, akkor – a jegybanktörvény tervezett módosítása szerint – az MNB eredménytartalékából pótolják a hiányt, s ha ez nem elég, a költségvetés támogatást fizet. A büdzsének azonban ekkor is előre tervezhető módon, a mérleget elfogadó közgyűlést követő január 15–éig (legközelebb tehát 2002 januárjáig) kell besegítenie. Eltörlik továbbá azt a szabályt, hogy ha az MNB saját tőkéje nem éri el a készpénzállomány 9 százalékát, a különbséget a büdzsé megtéríti. Ez eddig garantálta a rendszeres apanázst, hisz a gazdaság készpénzigénye s vele az említett sajáttőke–igény is bővült. A jegybanktörvény 1997 eleji módosításakor szükségesnek látták azonban, hogy az MNB–nek megtérítsen valamit a büdzsé az akkoriban az árfolyamsáv erős széléhez ragadó forint okozta veszteségből.
Azt, hogy az idei – várhatóan 11 milliárd, az első kilenc hónapban mindenestre 7,9 milliárd forintnyi – sajáttőketérítést visszafizeti–e az MNB a költségvetésnek, a törvény a közgyűlés későbbi döntésére bízná. Ebben információink szerint szerepet játszik majd, hogy az MNB 45,5 milliárd forintnyi eredménytartaléka fedezetet nyújt–e az átértékelődések okozta veszteségre. Jelenleg a kiegyenlítődési számla mínusz 40 milliárd forint körül mozog.