A magyar állam is nyomozhat CW–ügyben • Orbán tagadja Surányi menesztését • 1999.10.12
Orbán Viktor miniszterelnök cáfolta, hogy Surányi György elmozdításáról nyilatkozott volna múlt héten, a hazai pénzvilág vezetői előtt. Lapunk azonban változatlanul úgy tudja: Orbán azt mondta a bankároknak, hogy nincs bizalma az MNB elnöke iránt, sőt hozzátette: nem várná ki a jegybank első embere hatéves mandátumának 2001. február 28–ai lejártát. Bankárkörökben még a kormányfő utódjelöltjének kilétét is tudni vélik. A magyar állam eljárhat az MNB bécsi leánybankjának egykori magyar vezetőjével, valamint a felügyelőbizottság és az igazgatótanács volt tagjaival szemben – jelentette ki a kormányfő.
MH–összeállítás
„Még szűk körben sem szoktam nyilatkozni vezetők elmozdításáról. Különösen, ha ez nem is tartozik a hatáskörömbe” – reagált újságíróknak a kormányfő a Magyar Hírlap és a Népszabadság értesülésére, amely szerint csütörtökön, a vezető bankárok előtt kijelentette: továbbra sem bízik az MNB elnökében.
A múlt héten, a bankok, pénzügyi cégek képviselőivel találkozva a miniszterelnök két esettel támasztotta alá, miért nincs bizalma a jegybank elnökében: az MNB–ben, a tavalyi választási kampány idején, a Fidesz választási programjáról készült és Horn Gyula akkori kormányfőnek eljuttatott elemzés miatt, továbbá mert szerinte késlekedtek a CW Bank egykori vezetőinek feljelentésével.
Az újságírók kérdésére, vajon kitölti–e idejét Surányi György, Orbán Viktor azt válaszolta: ez a jegybank elnökének személyes döntésén múlik. A bankárok múlt heti kérdése így hangzott: nem kíván–e várni a kormányfő 2001. februárig, amikor Surányi hatéves megbízatása úgyis lejár. Erre értesülésünk szerint Orbán nemmel felelt, és szóba került az MNB elnökének „kulturált módon való” távozása is.
Bankárkörökben az a hír járja, hogy a kormányfő már kiszemelte az MNB–elnök utódját, Szász Károly, a Konzumbank vezérigazgatója személyében. Híreink szerint azonban Szász nem hallott erről, nem is tartja magát alkalmasnak, hiszen nem monetáris politikai szakértő.
Orbán, mint elmondta, továbbra is szétválasztana kétféle dolgot: a monetáris politikát, amellyel elégedett, és a 70 milliárdos veszteséget okozó CW Bank ügyét, amelyet ki kell vizsgálni. Az igazságügyi tárcánál elkészült az a jogi szakvélemény, amely szerint a bécsi CW Bank menedzsmentjének magyar tagjával, illetve a felügyelőbizottság és az igazgatótanács tagjaival szemben fennáll a magyar állam joghatósága – tette hozzá a kormányfő.
Az Igazságügyi Misztérium a Büntető törvénykönyv elemzésével jutott erre a következtetésre – tudtuk meg. A törvény értelmében a magyar állampolgárok külföldön elkövetett bűncselekményei esetén is a magyar állam büntetőhatósága jár el. Ez a megoldás azonban csak lehetőség, hiszen saját jogszabályaik alapján az osztrák hatóságok is igényt formálhatnak az eljárás lefolytatására. Ebben jelentősége lehet az érintett személy tartózkodási helyének is.
A CW Bank jelenlegi ügyvezetése szeptember 13–án tett feljelentést az osztrák államügyészségen hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt a bécsi bank egykori vezetői és alkalmazottai – Makai Imre, Andreas Pinter, Frank Fürst, Kurt Sedlmayer, Hubert Strenn – ellen. A pénzintézetnél további feljelentéseket is kilátásba helyeztek. Az egykori felügyelőbizottságról megállapították, hogy a testületet többször félrevezették a bank vezetői, ugyanakkor feltehetően nem kérte számon a bank biztonságos működését szolgáló alapvető szabályokat (MH, szeptember 20., 9. oldal).
Hárshegyi Frigyes, aki a '90–es évek elejétől '96 végéig volt a CW Bank felügyelőbizottságának elnöke, a Magyar Hírlap kérdésére nem kívánta kommentálni a kormányfői bejelentést. „Nem kerestek meg ez ügyben, azonkívül három éve nem foglalkozom a bécsi bankkal” – mondta.
• E. J. – K. A. – Sza. P.