Az ÁSZ tarthatatlannak minősíti a tb büdzséjét • Több ponton sérül az államháztartási törvény • 1999.10.09
A társadalombiztosítási alapok hiánya jövőre minden bizonnyal meghaladja a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 41,4 milliárd forintot – véli az Állami Számvevőszék. A jövő héten a bizottságok kezdik tárgyalni a 2000. évi központi és társadalombiztosítási büdzsét. A kormány előterjesztései több ponton sértik az államháztartási törvényt, s még több ponton hiányoznak az indoklások – derül ki az ÁSZ többkötetes jelentéséből.
MH–összefoglaló
Nem tartható a tb–alapok jövő évre tervezett költségvetése, az abban előirányzott 41,4 milliárd forintos hiány – állítják a számvevők a jövő évi tb–költségvetési javaslatról készült jelentésükben.
Mint megállapítják, az adóhivatal képtelen havi adatokat szolgáltatni a járulékbevételekről, így nem ismertek az idén várható bevételek. Emiatt viszont számos ponton megkérdőjelezhető a 2000–re könyvelt bevételek realitása.
Évek óta túltervezik a bevételeket, illetve alulbecsülik a kiadásokat, s reformok híján a probléma minden évben újratermelődik – állapítják meg a számvevők. Idén és jövőre a hiányt részben a volt tb–vagyonból fedezik, ám a következő években e tartalék kimerülése miatt már nem számolhatnak forrással a költségvetés tervezői.
A PM vitatta az ÁSZ megállapításait. A tb–büdzsé megalapozott, „bár az előirányzatok feszítettek” – vélik közleményükben. A tárcánál az erőteljesen növekvő bevételi előirányzatot a gazdasági növekedéssel és azzal magyarázzák, hogy javul az APEH behajtási hatékonysága.
A számvevők hiányolják annak a 15 milliárd forintnak a dokumentálását, amelyet az ÁPV Rt. juttatna jövőre a Postabank rossz követeléseit átvevő, állami tulajdonú Reorg Apport Rt. veszteségeinek fedezésére.
Az ÁPV Rt.–nél képződő – legfeljebb 25 milliárdos – tartalék nem szerepel a vagyonkezelő kiadásait taglaló mellékletben – állapítják meg. Bár privatizációs bevétel költségvetésbe fizetésével nem számolnak, az ÁPV Rt.–nek be kell fizetnie a költségvetésbe az engedélyezett kiadásokon és a tartalékképzésen felüli többletet. Ezúttal kimaradt az a korábbi évek büdzséjében szereplő rendelkezés, hogy a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke állapodik meg arról, miként csökkentsék az államadósságot az esetleges többletbevételből – tűnt fel az ÁSZ–nak.
A jelentés 210 milliárd forintra taksálja – hozam alapú üzleti értéken – a privatizálható vagyont. Ebből a 123,5 milliárdos bevételi előirányzatot teljesíthetőnek tartja, de a vagyonkezelő szervezet cégenként összeállított adatsora csak 88–89 milliárdot tartalmaz. Ezért meg kell hozni a kormányzati döntéseket is pl. a Dunaferr, az Antenna Hungária, a CD Hungary, a Hungaropharma kapcsán, hogy további tulajdonrészeket vonjanak az értékesítésbe – véli a Kovács Árpád egykori ÁPV–elnök vezette ellenőrző szervezet.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Az APEH 6,68 milliárdos prémiuma nem feltétlenül függ az adóhatóság teljesítményétől – vélik a számvevők. Számításuk szerint a tb–járulékkal kapcsolatos, 1,68 milliárdos jutalommal együtt 36,8 százaléknyi többletpénzt kaphat az APEH, s a prémiumfeladat teljesítésének is igen nagy a valószínűsége.
Bírálja az ÁSZ a törvényjavaslatot azért is, mert nem állapíthatók meg egyértelműen, mennyit fordítanának az EU–csatlakozásra. A munkaerő–piaci alap tervezett hiánya 280,7 millió forinttal meghaladja a PM tervezési köriratában meghatározott 4,4 milliárdot – olvashatjuk másutt.
A számvevők a tb–kinnlevőség behajtásának gyakorlatát is kritikával illették: a könyvelési problémák miatt tervezhetetlenek mind az idei, mind a jövő évi behajtási bevételek. Nem tartják elegendőnek a gyógyító–megelőző ellátásokra szánt 358,8 milliárd forintot. Ráadásul a különkeretes speciális beszerzésű gyógyszerek finanszírozásával nem is számol a büdzsé – állapítják meg. Az idei 141 milliárd forintos kasszába beszámít ez a 8 milliárdos különkeret, a jövőre 135 milliárdra csökkentett összegbe viszont nem – derítette ki az ÁSZ.
Az államháztartási törvény szerint meg kellett volna határozni a tervezett – a központi költségvetésben 395,6 milliárd forintnyi – hiány finanszírozásának módját; a költségvetési létszámkereteket, s ezen belül a választott tisztségviselők és a foglalkoztatottak számának alakulását; tájékoztatást kellett volna adni a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételekről. Mindez hiányzik a kormány előterjesztéséből. Az is törvénysértő, hogy nem tüntetik fel – többek között – a kiadások, bevételek idén várható alakulását, az államadósság lejárat szerinti bontását, a helyi önkormányzatok mérlegeit.
Hatvankét helyen ismét hozzányúlnak az államháztartási törvényhez (áht.) – állapítják meg a számvevők. Szerintük a törvény folyamatos módosítása az időbeli állandóságot, a szabályozás és vele a 2000. évi költségvetés hitelességét rontja. Most változtatnák meg huszonegyedszer a törvényt az áht. hétéves történetében – vehető ki a jelentésből.
Néhány helyen bírálják magukat a módosításokat is. Például a tb–költségvetés folyamatából kihagynák a tb–igazgatás felügyeletét ellátó személy (jelenleg Frajna Imre pénzügyminisztériumi államtitkár) jóváhagyását, ám így e személy felelőssége meghatározatlanná válik – véli az ÁSZ. A törvényjavaslat szerint a pénzügyminiszter elvonhatná a tárcáknál képződő előirányzat–maradványt; e jogosítványt a számvevők inkább a kormánynak adnák.
A tb–költségvetés sem felel meg az államháztartási törvény előírásainak. Nem szerepel ugyanis az előterjesztésben a működési kiadások részletezése – állapították meg a számvevők.
Úgy látják, a kiadási és bevételi számok áttekinthetősége jelentősen romlott az előző évekhez képest. Összevonták az előirányzatokat, így nehezebb ellenőrizni azok valóságtartalmát – így az ÁSZ. A PM szerint viszont az áttekinthetőség azt indokolja, hogy a táblázatokban csak a fontosabb számok szerepeljenek.
• Eörsi János – Papp Zsolt