Az MSZOSZ kevés esélyt lát a megállapodásra • Inflációfékező paktumot tervez a kancellária • 1999.10.09
A bérmegállapodásokon túlmutató, átfogó társadalmi paktumot készít elő a Miniszterelnöki Hivatal – értesült lapunk. Az infláció fékezését szolgáló társadalmi paktum – az érdekeltek megegyezéses önkorlátozása – gondolatát a napokban Járai Zsigmond pénzügyminiszter vetette fel. A szakértők és az érintettek több reményt fűznek a központilag szabályozott árak kordában tartásához, mint a béralkuhoz – derült ki körkérdésünkből.
MH–információ
A kormányfő szívesen látna egy társadalmi paktumot, hogy ez is segítse az infláció fékezését – közölte nemrég újságírókkal a pénzügyminiszter. Hozzátette: személyes véleménye szerint egy ilyen önkorlátozásnak csak a kormány és a jegybank lenne osztatlan híve, a nagy közszolgáltató cégek, a szakszervezetek viszont ellenlábasai volnának.
A Miniszterelnöki Hivatalban (MEH) készítik elő a megállapodástervezetet, egyelőre azonban csak a lehetséges résztvevők és témakörök kijelölésénél tartanak. Annyi bizonyos, hogy átfogó, nem csupán a bérekre korlátozott paktumot készítenek elő – tudtuk meg Navracsics Tibortól, a MEH információs főosztályának vezetőjétől. Vagyis minden területet bevonnának, amire a kormánynak hatása van, így a közszférát érintő kérdéseket éppúgy, mint a központilag szabályozott árakat. Egyelőre nem döntötték el, milyen egyeztetőfórum elé vigyék majd a paktum tervét, de nagy valószínűséggel a már működő Gazdasági Tanácsot választják majd.
Mint megtudtuk, a Magyar Nemzeti Bankhoz eddig nem érkezett konkrét felkérés arról, hogy dolgozzon be a kormányzat „antiinflációs csomagjába”. Blahó Miklós, a jegybankelnök média–tanácsadója ugyanakkor emlékeztetett, hogy Surányi György korábban többször szorgalmazta hasonló megállapodás létrejöttét, sőt tavasszal konzultált is a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel.
Kevésbé lelkesek a szakszervezetek, és szkeptikusak a munkaadók is. Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) ügyvivője úgy véli: ha a kormány továbbra is csak olyan hajlandóságot mutat az együttműködésre, mint az elmúlt másfél évben, kicsi az esély a megállapodásra. Ezalatt ugyanis szinte semmiben nem sikerült megállapodni az érdekképviseletekkel.
Élesebben fogalmazott Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének társelnöke, aki leszögezte: amíg a kormány álláspontja nem változik a szakszervezetekkel szemben, addig fölösleges ilyen ajánlatokat tennie. A pénzügyminiszter elfeledkezik arról, hogy az uniós csatlakozás miatt bérfelzárkóztatási programot kellene folytatnunk – hangsúlyozta Borsik.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Amögött, hogy a kormány középtávú megállapodást fontolgat, Borsik szerint mindössze annyi rejlik: a következő három évre békés hátteret kíván teremteni a munkájához, azt akarja elérni, hogy nyugta legyen a szakszervezetektől. Ha ilyet aláírnánk, annak ára lenne: utána nem lehetne egy szavunk sem – mondta.
Orbán István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben legalább három hasonló kormányzati próbálkozás történt. A helyzet most is ugyanaz: amíg a megállapodás tartalomjegyzéke nem ismert, addig nincs miről tárgyalni – jelentette ki. Orbán István szerint mindenekelőtt tisztázni kellene, milyen esély lenne egy társadalmi paktum betartására.
Sugár András, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke azt hangsúlyozta: a versenyszférában a béremelések elsősorban a hatékonyságtól függnek, a kormányzatnak nem lehet hatása a bérek alakítására. Ugyanakkor a Magyarországon működő multik is figyelembe veszik a prognosztizált inflációt a tervezéskor.
Hanti Erzsébet szerint az utóbbi években nem a bérek növekedése okozta az inflációt, sőt azok alig tudtak az inflációval lépést tartani. Az árak sokkal inkább a központi intézkedések következtében emelkedtek. Az ár–bér tárgyalásokat mindig is a szakszervezetek forszírozták, de most is csak érdemi tárgyalásokról lehet szó – hangsúlyozta Hanti Erzsébet, aki szerint úgynevezett tripartit árfigyelési rendszerre lenne szükség. Nyugat–Európában már van hasonló példa, amikor a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat szakértői közösen vizsgálják felül az áremelkedések okát.
Egy nemrégiben készült tanulmányban a jegybank elemzői azt állapították meg, hogy a központilag szabályozott árak átlag feletti emelkedése miatt került idén átmenetileg ismét 10 százalék fölé a 12 havi infláció. Számításaik szerint a fogyasztói kosár közel 9 százalékát érintő szabályozott árak (mint a telefon–, a helyi tömegközlekedés vagy például a tv–előfizetési díj) júliusban 19,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az energiahordozóknál 10 százalék körüli drágulást számítottak. Összességében azt találták a jegybanki szakértők, hogy az államilag szabályozott árak 17,3, a piaci árak ezzel szemben csak 8,5 százalékkal drágultak egy év alatt.
Amint azt a kormányfő korábban jelezte, jövőre 6 százalékban próbálják maximálni azon árak emelését, amelyet a Pénzügyminisztériumnak jóvá kell hagynia. Eddig a jövőre belőtt inflációnál kisebb mértékű, 5,36 százalékos emelésben egyezett meg a Pénzügyminisztérium és a biztosítók a kötelező gépjármű–felelősségbiztosítási díj esetében. A pénzügyminiszter már azt is bejelentette, hogy a telefontarifák drágulása ugyancsak 6 százalék alatt marad – jóllehet a végleges megállapodásról a Matáv csak jövő kedden számol be. Folyamatban vannak a tárgyalások a MÁV–val és a BKV–val a „limit alatti” jegyáremelésről, itt azonban a megegyezés egyet jelentene az amúgy is tetemes vállalati veszteségek további növelésével.
• E. J. – G. T. I. – V. F. I.