Javulnak a magyar exportkilátások • A Kopint–Datorg szerint szigorított a büdzsé • 1999.10.08
Idén 3,5–4, jövőre 4 százalékra becsüli a gazdasági növekedést legújabb jelentésében a Kopint–Datorg Rt. Úgy vélik, az exportkilátások javultak, az infláció viszont az év hátralevő hónapjaiban tíz százalék fölött maradhat. Az idei költségvetést kifejezetten szigorító, keresletkorlátozó hatásúnak tartják.
Kiemelkedő a magyar gazdaság növekedése a rendszerváltó országok között – fejtegették sajtótájékoztatójukon a Kopint–Datorg kutatói, Köves András, Szamuely László és Oblath Gábor. A GDP első félévi növekedése (3,6 százalék) megelőzi a szlovákiai 2,4, a lengyel 2,3 százalékot, s különösen a csehországi 1,9, a román 4,8, illetve a horvát – első negyedévi adat szerinti – 1,7 százalékos visszaesést.
Már nem zavarják a magyar gazdaság fejlődését a regionális pénzügyi válságok. Többek között a húsz dollár feletti olajár miatt a Kopint–Datorg a legutóbbi 9,5–ről 9,5–10 százalékra módosította az idei évi átlagos drágulásra vonatkozó előrejelzését (hasonlóan a kormányhoz). Kedvezőbben ítélik meg ugyanakkor az idei külgazdasági folyamatokat, az áru– és szolgáltatásexport növekedését 9 százalékra taksálják a korábbi 8 helyett.
Jövőre az export gyarapodása tíz százalékra gyorsul, s ezzel beéri a behozatal gyarapodását, vagyis összezárul az export–import olló – jósolják. A növekedést szerintük egyre inkább külső kereslet hajtja, vagyis mérséklődik a hazai kereslet húzóhatása. A jövő évi drágulás fékezését illetően nem osztják teljesen a kormány derűlátását, és 7,5–8 százalék évi átlagos inflációt jeleznek előre.
Kedvező körülmények – mérsékelten élénkülő nyugat–európai konjunktúra, 20 dollár fölé nem emelkedő olajárak, nyugodt befektetői klíma – mellett a növekedés elérheti 2000–ben a 4 százalékot – jelzik óvatosan előre.
A közkeletű vélekedéssel ellentétben fiskális szigor jellemezte eddig a költségvetést – fejtegette Oblath. Az, hogy a kilenchavi hiány már elérte a teljes évre előírt szintet, a tb–vagyonértékesítés és a központi költségvetés tb–befizetéseinek elmaradásával, illetve év végére tolódásával, valamint a kamatkiadások nem várt növekedésével magyarázható. Ugyanakkor a központi büdzsé elsődleges (kamatok és MNB–vel kapcsolatos tételek nélküli) bevételei 23,3, kiadásai pedig csak 22,8 százalékkal emelkedtek az első nyolc hónapban, ami már csak amiatt is szigorítás, mert 22,2 százalékos bevétel– és 23,8 százalékos kiadásnövekedést terveztek 1999–re. Oblath szerint nem volt igazuk a hiány növekedése miatt „huhogóknak”, bár némi kiigazítás burkoltan – például az infrastrukturális kiadások visszafogásával – megtörtént.