Kevesebben kérnek segélyt • 1999.10.08
Az önkormányzatok java részénél azonnal harmadára esett vissza a szociális támogatást igénylők száma arra a hírre, hogy jövő májustól megszűnne a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, és hogy szociális segélyt csak közmunkáért adnak. Vélhetően a rendszeresen feketemunkásként foglalkoztatottak vonták vissza igénylésüket. A kormány a jövő kedden újra tárgyal a szükséges törvénymódosításokról, bár már arról e héten döntöttek, hogy a jelenlegi 12 hónapról 9 hónapra mérséklik a munkanélküli–járadék időtartamát.
A szociális törvény tervezett módosítása szerint a tartósan munkanélkülieknek a jövőben nem adható az öregségi nyugdíjminimum 80 százalékára rúgó munkanélküliek jövedelempótló támogatása, csak abban az esetben, ha a rászoruló az önkormányzat által szervezett legalább 30 napos közhasznú munkavégzésben részt vett.
Jelenleg a tartós munkanélküliek jövedelempótló támogatását az kapja, aki a munkanélküli–járadék folyósításán túl sem kapott munkát. Az új szabály 2000. május elsején lépne életbe, vagyis aki március 30–án igényli az önkormányzattól a jövedelempótló támogatást, az kedvező elbírálás esetén két esztendőre megkaphatja a segélyt. A jövő évben a költségvetésben 1,1, a Munkaerő–piaci Alapban 3,3 milliárd forintos megtakarítást jelent a jövedelempótló támogatás megszüntetése. Ebből megtakarításból 3,3 milliárd forintot az önkormányzatok megkapnak, céltámogatásként, amit a közhasznú foglalkoztatottak alkalmazásra költhetnek vagy erre kell tartalékolniuk, vagyis ezt a pénz más célra nem költhetik el az önkormányzatok – közölték a szociális minisztériumban.
A hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy szociális segélyért cserében közhasznú munkát lehessen végeztetni a munkanélküliekkel, ám több helyen folyt ilyen gyakorlat eddig is.
Karcagon a kisebbségi ombudsman jogsértésre bukkant, és ügyészséghez fordult. A városi ügyészség egyetértett a gyakorlat jogsértő minősítésével, ám az időközben parlamenti képviselővé lett polgármester mentelmi jogát végül is nem függesztették fel. Jelenleg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) képviseli annak a több mint száz karcagi roma embernek az érdekeit, akiknek csak „önkéntes társadalmi munkáért” cserében adtak városban segélyt. A per tárgya több mint másfél millió forint, a munkanapokra eső minimálbér értéke és annak kamatai. Az elsőfokú ítélet elmarasztalta a karcagi önkormányzatot mint alperest, államigazgatási jogkörben okozott kár miatt, s közel 700 ezer forint és kamatainak megfizetésére kötelezte a helyi hatóságot. Az önkormányzat fellebbezett, jelenleg másodfokon tart az ügy. A kormány esetleges jogszabálymódosítása viszont nem lehet visszamenőleges hatályú.
Farkas Lilla, a NEKI illetékes jogásza érdeklődésünkre elmondta: John Majorék idejében volt hasonló törekvés Angliában, de végül nem vezették be, mivel az nem találkozott a választók akaratával. Az ügyvédnő azt találta problémának, hogy a munkáért nem munkabért, hanem szociális segélyt kapnak az emberek. Úgy vélte, ennek olyan negatív munkaerő–piaci következményei lehetnek, hogy az emberek nem tudnak majd „piaci” munkabéréért elhelyezkedni.
Kérdésünkre, hogy az alkotmánnyal összhangban lehetséges–e ilyen változtatást hozni, Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman nem kívánt állást foglalni. Mint fogalmazott, a konkrét törvényszöveg ismerete nélkül ezt nem lehet megállapítani.
Kőrössy Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének szakértője szerint a kormány elképzelései javarészt elfogadhatóak, mivel sok helyhatóságnál álltak rá arra a gyakorlatra, hogy – feketemunka mellett – segélyből éljenek.
Rámutatott: egyes önkormányzatoknál már most, a kormányzati tervek hírére harmadával esett vissza a szociális segélyt igénylők száma. Elmondta: természetesen nem dolgoztatják a munkanélkülieket, ha az orvos igazolja, hogy az érintett nem képes munkavégzésre. Amennyiben pedig az önkormányzat nem tud közhasznú munkát biztosítani, akkor kiutalják a segélyt enélkül is.
Az idén a munkaerő–piaci alapból, illetve a költségvetésből összesen 33,8 milliárd forintot fordítanak a munkanélküliek jövedelempótló támogatásra. A jelenleg hatályos szociális és foglalkoztatási törvények szerint a munkanélküliség első esztendejében jár a keresetarányos munkanélkülijáradék, ám az átlagos járadékos időtartam jelenleg is 8–9 hónap – közölték kérdésünkre a Szociális és Családügyi Minisztériumban.
A foglalkoztatási törvény módosításáról a kormány a jövő héten újfent tárgyal, s akkor döntés születik arról is, hogy e módosítást még a költségvetési törvényhez kapcsolva vagy külön törvénycsomagként terjesztik–e a parlament elé. Az már viszont eldőlt, hogy a törvény a kihirdetést követő két hónapon belül lép hatályba, vagyis 2000 első hónapjaiban munkanélkülivé válók még az egyéves járadékra számíthatnak.
• E. J. – P. Zs. – N. I. E.