Hat százaléknál kevesebb telefondíj– és gyógyszeráremelés várható • Járai: nem megszorító a jövő évi költségvetés • 1999.10.07
Hat százaléknál kisebb mértékben emelkedik jövőre a lakossági vezetékes távbeszélő–szolgáltatások díja – közölte egy sajtóbeszélgetésen Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Jelezte azt is: az államháztartás első kilenchavi hiánya meghaladja majd a teljes évre előirányzott összeget, ám szerinte az év hátralévő részében további növekedés nem várható. Mint megtudtuk: a kormányfő „társadalmi paktumot” szorgalmaz az infláció fékezése érdekében.
Idén a gazdasági növekedés eléri a 4 százalékot, az évi átlagos drágulás üteme 9,5–10 százalék lesz – jelezte a pénzügyminiszter. (Pár héttel ezelőtt 9,5 százalékot jeleztek.) Szeptemberben 25–30 milliárd forint hiány jelentkezett a központi költségvetésben. A teljes államháztartás kilenchavi hiánya meghaladja majd az éves penzumot, de októberben a várhatóan 100 milliárd forintnál is nagyobb áfabefizetés, később a tb–vagyon értékesítése lehetővé teszi a költségvetési egyenleg tartását.
A jövő évi büdzsé sem lazító, sem megszorító nem lesz – mondta Járai. Miközben a GDP átlagosan 4–5 százalékkal nő, az elsődleges (kamatok nélküli) kiadások reálértéke 2,6 százalékkal gyarapszik. A belső felhasználás 4–5, a fogyasztás 3–3,5 százalékkal emelkedik majd. Szerinte tartható a 2000. évre előrejelzett 6–7 százalékos infláció.
A drágulás fékezésére a várakozások lehűtését tartja legfontosabbnak, ezt szolgálná a 8,25 százalékban korlátozott közszolgálati béremelés. A központi szabályozási árak közül a kötelező biztosítás 5,3 – ezen belül a gépkocsik 3,86 – százalékkal emelkednek, a telefondíj–emelés pedig, a pénzügyminiszter információi szerint, lényegesen alatta marad a 6 százaléknak. Szerinte a gyógyszerár–emelkedés sem éri el majd a 6 százalékot. Tárgyalnak a BKV–val és a MÁV–val is az áremelés korlátozása érdekében.
Az infláció fékezésének sok az ellenérdekeltje – fejtegette a pénzügyminiszter a közlekedési, az energetikai vállalatokra, a közszolgálatban alkalmazottakra utalva. Egy kérdésre kifejtette: az export nem reagál érzékenyen a leértékelési ütem változására. Ezt bizonyítja szerinte a július–augusztusban a leértékelési ütem csökkenése ellenére megugró export is.
Kitart a biztosítási adó bevezetése mellett, az ebből származó bevétel jövőre, mint ismert, a katasztrófaalapba kerül. A pénzügyminiszter számításai szerint jövőre az önkormányzatok központi költségvetésből származó forrásai 680,7 milliárd forintot tesznek ki, 8,9 százalékkal nőnek. Ezen belül a helyben maradó személyi jövedelemadó az idei 66,6–ról 29,9 milliárdra csökken, a normatív módon elosztott szja viszont 124,9–ről 209,7 milliárd forintra nő. Úgy számolnak, hogy – az idén érvényes kivetések mellett – 20 százalékkal nő jövőre a helyi iparűzési adóbevétel. Ezen belül a főváros 12,4 százalékkal többet szed be. A fővárosi költségvetés összes bevételei jövőre elérnék a 154,6 milliárd forintot, ami 4,29 százalékos növekedést jelentene.
Kérdésre Járai elmondta: az MNB bécsi leánybankja, a CW Bank vizsgálata nem befolyásolja a magyar gazdaság nemzetközi megítélését, s bár a bank veszteségei mindenképp a költségvetést terhelik, az átláthatóságot zavarta, hogy az 1997. eleji adósságcsere következtében, a büdzsétől rendszeresen kapott kamat forrást jelenthetett a CW Bank veszteségeinek finanszírozására. Azt, hogy szerinte a veszteség meghaladja a jegybank eddigi mérlegeiben szereplő 70 milliárdot, azzal magyarázta, hogy azóta újabb ügyletek is történtek – utalt arra, hogy a bécsi leánybank átvette a Postabank Nádor 95–tel kapcsolatos követelését.