Gyengélkedik a mezőgazdaság • Az első félévben 3,6 százalékkal nőtt a GDP • 1999.10.01
A magyar gazdaság első félévi teljesítménye – a bruttó hazai termék, azaz GDP – 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár a növekedés az első negyedévi 3,3 százalékról a másodikban 3,8 százalékra gyorsult, további erősítés kell a kormány által idénre előrejelzett négy százalékhoz. A mezőgazdaság teljesítménye visszaesett.
MH–információ
A mezőgazdaság a második negyedévben 16, az első félévben 12,6 százalékkal kevesebb értéket állított elő, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH gyorsjelentéséből. Az iparban és az építőiparban is lassult az előállított érték gyarapodása, míg a szolgáltatásoknál általában meghaladta a második negyedévi növekedési ütem az első három hónapét.
Raskó György, a Miniszterelnöki Hivatal külső tanácsadója, a korábbi államtitkár szerint ebben elenyésző mértékben ludas a bel– és árvíz okozta teljesítményromlás. A visszaesésért nagy részben az agrártárca a felelős, mely Raskó szerint nem ért a piacszervezéshez és –irányításhoz, nincs világos, publikált programja, amely alapján az agrárvállalkozók dönthetnének a jövőt alapozó lépésekről. Ezért ma a kis– és közepes vállalkozások is óvatosan szervezik termelésüket, beruházásaikat – véli Raskó.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium véleményét hiába kérdeztük.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója úgy látja: az alacsony kalászos vetésterület, a baromfi–, a sertés–, a zöldségpiacon tapasztalt visszásságok bizonyítják, az első félévben nem volt a mezőgazdaságnak olyan területe, ahol ne csökkent volna a teljesítmény. A szakértő hiányolja az előremutató, az agrárvállalkozók által hasznosítható agrárpolitikát, de mint mondja, a világpiaci helyzet és a természeti katasztrófák sem kedveztek az agráriumnak. A második félévben már javulás következhet, de az éves agrárteljesítmény még így is 5 százalékkal visszaesik – jósolja Hegedűs.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A háztartások vásárlásainak reálértéke 4,8, a természetbeni juttatásokkal együtt számított tényleges fogyasztás pedig 4,4 százalékkal nőtt az első félévben, a beruházások 6,6 százalékkal gyarapodtak. Évek óta most először fordul elő, hogy a fogyasztás nagyobb ütemben nő a GDP–nél – hívja föl a figyelmet Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Szerinte ez annak jele, hogy a belső fogyasztás hajtja a növekedést, ami a jövőben a külső egyensúly megbomlásának veszélyével jár.
Egyelőre azonban – és ezt egybehangzóan üdvözlik a szakértők – összébb zárult az ütemkülönbség az import és az export gyarapodása között. A második negyedévben az áruk és szolgáltatások kivitele változatlan tempóban, 8,8 százalékkal nőtt, miközben a behozatal első negyedévi, 12,9 százalékos növekedése a második három hónapban 9,8 százalékra lassult.
A GKI 3,6, a Pénzügykutató 3,5 százalék növekedést jósol 1999–re. Az MNB viszont legalább négy százalékot. A jegybank a napokban becsülte 4 százalékra a második negyedévi növekedést (MH, szept. 27., 11. oldal). Nagyjából igazolódtak a Reuters által megkérdezett tizennégy pénzpiaci elemző cég várakozásai, hiszen a KSH közlése előtt átlagban 3,6 százalékra tették a féléves, illetve 3,7 százalékra a második negyedéves növekedést. Kilógott a sorból az utóbbira igencsak derűlátó – 4,5 százalékos – becslést adó ING Barings. Munkatársa, Tóth Norbert kérdésünkre elmondta: nem számítottak a kormányzati fogyasztás növekedésének lassulására. (A KSH közlése szerint a második negyedévben 1,9 százalékkal nőtt a közösségi fogyasztás, szemben az első negyedévi, 3,3–ról 4,3 százalékra korrigált adattal.) Tóth a második félévben az ipari termelés, illetve az EU–ba irányuló export erőteljesebb növekedésére számít, így szerinte az idei évben a GDP 4 százalékkal meghaladhatja a tavalyit.
Jövőre viszont mérséklődik a fogyasztás bővülésének üteme – jósolja Tóth Norbert –, s ezért a gazdasági növekedés nem gyorsul tovább. Hasonlóan vélekedik Török Attila, a Postabank elemzője is, ám szerinte a növekedés idén sem lesz több 3,8–3,9 százaléknál, mivel az EU élénkülésének s vele az export és az ipari termelés gyarapodásának hatása inkább csak a negyedik negyedévtől érződik majd.
A KSH néhány, első negyedévre vonatkozó adatot is módosított mostani közlésével (a teljes GDP–re vonatkozó adat meghagyásával). Az iparban kisebb, a szolgáltatásoknál valamivel nagyobb növekedésről adott számot, mint korábban. A háztartások első negyedévi fogyasztásának emelkedése a korábban közölt 3,7 helyett 4,2 százalék, s a legfrissebb adat szerint ez az ütem gyorsult a második negyedévben 4,5 százalékra.
A második negyedévi adatok „fel vannak tupírozva” – véli Petschnig Mária Zita. A szállításban például a GDP gyorsulásáról ad számot a statisztika, pedig a korábban, szintén a KSH által közölt árutonnakilométer–teljesítmény az első negyedévi növekedésről jelentős csökkenésbe váltott a balkáni háború miatt. Nem érti Petschnig azt sem, hogy mérhettek 9,2 százalékos értéknövekedést a kereskedelemben, hisz a kiskereskedelmi statisztika az első negyedévben 5,8, a másodikban csupán 5,6 százalékos forgalom–növekedésről adott számot.
• E. J. – O. H. Gy.