Szikinger: a tárcaköltségvetés még nem jelent miniszteri felelősséget • Gyarapodó adóbevételek • 1999.09.27
Valamennyi fontosabb adó lényegesen gyorsabban nőhet a bevételek 8 százalékos gyarapodásánál; a kiadások 7,8 százalékos bővülését pedig felülmúlja a központi szervek és a családi támogatások növekedése – derül ki a parlamentnek a hét végén benyújtott törvényjavaslatból. Kétezerre 442,7 milliárd forintnyi, a GDP 4 százalékának megfelelő hiányt céloznak meg (MH, szept. 25., 9. oldal). Ezen belül 395,6 milliárdot tenne ki a központi költségvetés deficitje.
Rendhagyó módon állásfoglalást fűzött a kormány előszóként a költségvetési törvényjavaslathoz. Felsorolják az előnyben részesített területeket: a mintegy 13 százalékkal növekvő családtámogatást, az otthonteremtés 30, a kis– és középvállalkozás 22,2, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés 14,4, a honvédség 43,5 százalékkal növekvő támogatását.
A minisztériumok végre szabad kezet kaptak arra, hogy maguk dolgozzák ki saját gazdálkodásuk felépítését – írja az állásfoglalás. Mint korábban közöltük, a főösszegeket a tárcák megkapták, ezen belül maguk készítettek költségvetést. Az állásfoglalás szerint azért van szükség az új költségvetési gyakorlatra, hogy pontosan körülhatárolt feladatokhoz kössék a kiadásokat.
Vajon nem vezethet–e ez a módszer ahhoz, hogy a tárcák büdzséjéért a kormány helyett a miniszter visel felelősséget? – kérdeztük Szikinger István alkotmányjogásztól, a Colpi Alkotmány– és Jogpolitikai Intézet igazgatójától. Szikinger leszögezte: az alkotmány szerint a költségvetés végrehajtása a kormány feladata, az alaptörvény nem ismeri a miniszteri felelősséget. A minisztériumi költségvetések kidolgozásáért, és azok törvény szerinti végrehajtásáért a kormány, illetve a miniszterelnök felelős – tette hozzá.
A költségvetés összes kiadásai 7,8, ezen belül a központi költségvetési szervek összes kiadásai 27,5 százalékkal nőhetnek az idei (februári vésztartalékolás során csökkentett) előirányzatokhoz képest. A kiadások funkcionális, rendeltetésszerű csoportosítása szerint 2000–ben az általános közösségi szolgáltatásokra fordítható pénzek 13,8 százalékkal nőhetnek, ezen belül a törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásai 14,8 százalékkal; a védelmi kiadások 13,9 százalékkal bővülnek (a költségvetési támogatás jóval nagyobb növekedése azzal magyarázható, hogy nem kötelezik a katonaságot, mint idén, 22,9 milliárdos saját bevétel beszedésére). A kiadások növekedése a további területeken: rendvédelem, közbiztonság 19,7, az oktatás 15,1, egészségügy központi finanszírozása 17,6, jóléti szolgáltatások 1,5, lakásügyek 16,1, kulturális, sport–, vallásügy mínusz 4,6, mező–, hal– és vadgazdálkodás 8,7, környezetvédelem mínusz 1,1, államadósság–kezelés 2,2 százalék. Az egyéb, be nem sorolható tételek köre majd' 40 milliárd forinttal (16 százalékkal) szűkül, így az egyes részterületeknél a keretek növekedése a valóságosnál nagyobbnak tűnik fel.
A várható adóbevételi előirányzatokról augusztusban már tájékoztatta a kormány a képviselőket (MH, szeptember 3., 1. oldal). Ahhoz képest a most benyújtott törvényjavaslatban 6 milliárdot visszavettek a társasági adóból és jó tízmilliárdot hozzátettek az szja–előirányzathoz. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek a jelek szerint állandósítják a 16 milliárdra tehető „rendkívüli osztalék” intézményét, amiről az idei költségvetésben törvénymódosítással gondoskodnak.
Ugyanakkor a vámbevételeknél, a pénzintézetek és az MNB befizetéseinél lényegesen csökkenő bevétellel számolnak; az adósságszolgálati tételek pedig a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt mérsékelt ütemben nőnek.
• E. J. – P. Zs.