A hiány jövőre 442,7 milliárd forint • A kormány többet szán a földművelésügyi tárcának • 1999.09.25
A kormány 262,4 milliárd forintot szán jövőre a földművelésügyi tárca költségvetésére – derül ki 2000. évi, az Országgyűlésnek tegnap benyújtott törvényjavaslatból. A társadalombiztosításnál jövőre is terveznek vagyoneladásból származó bevételt, azaz lemondtak arról, hogy idén értékesítsék a teljes vagyont. A gyógyszer– és az útfejlesztési támogatásokban szigorúnak ígérkezik a büdzsé.
„Nem elég azt mondani, megteszek minden tőlem telhetőt. Amire szükség van, azt színvonalasan meg kell csinálni” – e Churchill–idézetet választotta a kormány mottónak a parlamenthez tegnap benyújtott, 2000. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat elé.
A teljes államháztartás 2000. évi hiányát 442,7 milliárd forintban szabják meg, valamivel alacsonyabban az eddig beharangozott 444–nél. Változatlanul a GDP 3,5 százalékának megfelelő deficittel számolnak. Ehhez 2,1 százaléknyi elsődleges többletet kell elérni, hogy teljesíthessék a jövő évet terhelő, 703,3 milliárd forintnyi nettó kamatkiadást.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetése meglepetésre 262,4 milliárd forint, nem pedig 250, mint arról eddig kormányjavaslatként szó volt. (Persze még így is sok hiányzik a kisgazdák óhajtotta 413 milliárdhoz.) Az agrárhitelekre 10 milliárd forint garanciát vállalhat az állam, szemben az idei 16 milliárddal. A kormány számítása szerint a mezőgazdaságra, vidék– és területfejlesztésre 14,4 százalékkal több jut, mint idén.
Egy másik meglepetést a párhuzamosan beterjesztett jövő évi társadalombiztosítási büdzsé rejteget: eszerint 2000–ben is folytatódna a társadalombiztosítási vagyon értékesítése.
A hivatalos nyilatkozatok egész mostanáig arról szóltak, hogy még idén befejeznék a tb birtokában lévő, több mint 70 milliárd forintnyi értékpapír értékesítését, bár ezt a 19 milliárdos Richter–pakett esetében akadályozza a társtulajdonosokkal korábban kötött szerződés. A két tb alap jövőre 1,8 milliárd forintot fizet a költségvetésnek a Postabank 1997. tavaszi, 12 milliárd forintos tőkeemelésekor kötött garanciaszerződés értelmében. A náluk lévő Postabank–papírok a tavalyi tőkeleszállításkor elértéktelenedtek, ennek ellenére a garanciaszerződés érvényben maradt.
A tb–büdzsében nem szerepel az az 52 milliárd forint járulék–kinnlevőség behajtásából származó bevétel, amiről Járai Zsigmond pénzügyminiszter a költségvetési bizottságban beszélt. Ennek is jelentősége lehet a kisgazdákkal folytatott vitában, az FKGP szakértői ugyanis többek közt hátralék–behajtásból remélnek több, mezőgazdasági támogatásra fordítható pénzt.
A nyugdíjkiadások 8,7 százalékkal bővülnek, annak ellenére, hogy januártól 8 százalékos nyugdíjemeléssel, továbbá azzal kalkulálnak, hogy a nyugdíjasok száma csökken jövőre. 2000–ben 523 milliárd forintra – 6,4 százalékkal – emelkednek az orvosi ellátásokra költhető források. Ez éppen csak a reálértékmegőrzésre elegendő, ugyanis – mint Járai a keddi kormányülésen bejelentette –, a költségvetést 6,3 százalékos inflációval tervezték.
Gyógyszertámogatásra az idei 141 milliárddal szemben 135 milliárdot terveznek jövőre, amit a nyáron bevezetett szigorúbb támogatási rendszer hatásaival indokolnak. A beterjesztett törvényjavaslatból kiderül, hogy a tb–költségvetésből jövőre 2,2 milliárdot költhetnek az adóhivatalnokok premizálására.
A központi költségvetésben, annak is Miniszterelnökség fejezetében új keret az országpropagandára szánt 4,4 milliárd forint, amelyet a tárcák idei kereteiből csoportosítottak ide át. Az országkép–kialakításra 3,2 milliárd jutna a tervek szerint, további 1 milliárd forintot a külföldi kötvénykibocsátások bemutatókörútjaira költenek majd.
További új előirányzatok a büdzsében: a statisztikai rendszer EU–csatlakozással kapcsolatos kiadásaira 2,5 milliárd; hivatásos katonák nyugdíjazására 7,9 milliárd, sőt speciális nyugdíjrendszerükre, illetve sorkatonák tb–kiadásaira további 11 milliárd; határon túli magyarok felsőoktatásának fejlesztésére 2 milliárd; euroatlanti oktatási programokra 2,7 milliárd; az APEH informatikafejlesztésére 2,2 milliárd; Röszke, Záhony, Letenye, Gyula, Ártánd, Csengersima határátkelőhelyek fejlesztésére együtt több mint 3,9 milliárd.
Az útfenntartási és –fejlesztési célelőirányzat keretei 79,3–ról 75,8 milliárd forintra apadnának. A közlekedési beruházások kerete is csökken, az idei 4,8 milliárdról 4.4 milliárd forintra. Ugyanakkor a kórházberuházások 1,9–ról 7,3 milliárd forintra nőnek, a rendvédelmi fejlesztések pedig elérhetik a 19,2 milliárdot, az idei összeg majd' kétszeresét. A millenniumi beruházások előirányzata 4 milliárd 149 millió forint, az új Nemzeti Színház építésére pedig további 1,5 milliárdot szánnának, az idei 1,347 milliárd forint után.
• Eörsi János – Papp Zsolt