Járai: tavaly is kötött rossz üzletet a CW • Az MNB bécsi leánybankjának vezérigazgatója visszautasítja a pénzügyminiszter állítását • 1999.09.23
Még '98 augusztusában is kötött veszteséges ügyletet az MNB bécsi leánybankja, a Central Wechsel und Kreditbank AG (CW Bank) – jelentette ki Járai Zsigmond. Állítását Láng László, a CW Bank vezérigazgatója „a nevetségesség határát súroló vádnak” nevezte, és lapunknak adott nyilatkozatában felháborodottan utasította vissza. A gazdasági bizottság tegnap megalakította a jegybank kereskedelmi banki ügyleteit vizsgáló, kormánypárti többségű albizottságát.
MH–információ
A CW Banknál még 1998 augusztusában is voltak veszteséges ügyletek – jelentette ki újságíróknak Járai Zsigmond, a parlament költségvetési bizottságának ülése után. Mint közölte, az említett időpontban a CW Bank a Postabank egy olyan kötelezettségét vásárolta meg (váltó átadásával), amely a Nádor '95 Rt.–hez kötődött.
Nincs támadás a jegybank elnöke ellen, hanem a CW Bank veszteségeinek kivizsgálásáról van szó – magyarázta a bizottságban a pénzügyminiszter. Az eltussolás nem érdeke az országnak – tette hozzá. Szerinte az rontaná az ország megítélését, ha az egész világ azon nevet, hogy kifosztják a nemzeti bank bécsi leánybankját.
Hogy csak 1998 folyamán adtak nyilvános tájékoztatást a CW Bank – zömében 1991–96 között keletkezett – veszteségeiről, azt Surányi György MNB–elnök kedden azzal indokolta a bizottság előtt, hogy ártott volna az ország megítélésének, ha a vizsgálatok befejezése előtt tették volna közzé.
„Mélységes felháborodással utasítom vissza a pénzügyminiszter állításait – nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Láng László, a CW Bank jelenlegi vezérigazgatója –, a vádak a nevetségesség határát súrolják, hiszen Járai úrnak mint kiváló bankszakembernek tudnia kell, hogy az adott ügyletben a CW nem tudta, nem tudhatta és nem is kellett tudnia azt, hogy a Postabankkal szembeni követelés megvásárlásakor milyen eredeti ügylet áll a Postabank–tartozás mögött.” A CW Bank a 2 millió dolláros követelést a londoni székhelyű West Merchant Banktól vásárolta meg – éppen úgy, mint a stuttgarti Baden–Württenbergische Bank, illetve a londoni Bank Hapoalim. A mindennaposnak számító követelésvásárlási (forfeit) üzletet 1998 őszén azért ütötték nyélbe, mert akkor még úgy tűnt, el lehet adni a CW Bankot. Ehhez azonban fenn kellett tartani a bank látszatműködését – mondta el Láng.
Mint ismeretes, a CW Bank az elmúlt egy évben már nem adott hiteleket, s úgy látták, hogy egy magyar állam által garantált követelés megvásárlása kockázatmentes üzlet lesz. Ebből a megfontolásból vették meg az akkor már állami tulajdonban levő és új menedzsment által vezetett Postabankkal szembeni követelést.
„Sem, a Nádorról, sem a BCL osztrák kereskedőcégről nem tudtunk” – állította Láng a követelés mögött álló, acéláru–szállításként ismertté vált ügyletre utalva. Csak azt tudták, hogy a 2 millió dolláros követelés mögött egy magyar állami tulajdonban levő bank áll, s ez feltétlen garanciát jelentett a CW Banknak arra, hogy kockázatmentes, jó üzletet köt.
A Postabank azonban a lejárat előtt a Fővárosi Bírósághoz fordult, és csalás gyanújára hivatkozva a fizetési kötelezettség felfüggesztését kérte. Ezt követően a CW és a másik két érintett pénzintézet – a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely grémium május elején a bankoknak adott igazat és hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság fizetést felfüggesztő döntését. A Postabank ezek után sem fizetett, ezért az érintett pénzintézetek polgári peres eljárást kezdeményeztek a Postabank ellen. Erről született döntés tegnap, amelynek értelmében a két külföldi bank megnyerte a pert, a CW ügyében pedig – ugyanazon bíróság előtt, ugyanazon bíróval – október közepén lesz határozathozatal.
Az említett ügy teljes dokumentációját idén májusban kapta meg az MNB elnöke, és ezt továbbította a pénzügyminiszternek is.
„Járai Zsigmondnak tehát minden dokumentum a birtokában volt, ezért állításai nem fedik a valóságot” – összegezte Láng László kérdésünkre.
• Folytatás és a Postabank–per részletei a 3. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A költségvetési bizottságban Járai megismételte azt a korábbi magyarázatot, hogy az adósságcsere nyomán, a költségvetésnek átadott devizaadósságok után, a jegybankba fizetett évi 170–180 milliárdos kamatból rendezte az MNB a CW Bank veszteségeit.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnap zárt ülésén megalakította az MNB kereskedelmi banki érdekeltségeit és befektetéseit vizsgáló albizottságát. Ma kerül sor a tíztagú bizottság alakuló ülésére, a munkarend elfogadására, a vizsgálóbizottság elnökének megválasztására. A testületbe a Fidesz Horváth Jánost, Márton Attilát és még egy harmadik személyt jelöl, aki feltehetően a elnöki posztra is esélyes. A bizottság tagja lesz Zakó László (FKGP), Németh Zsolt (MDF), Gidai Erzsébet (MIÉP), Szalai Gábor (SZDSZ), valamint Kovács Tibor, Podolák György és Sáling József (MSZP).
A költségvetési bizottságban viszont a kormánypárti többség leszavazta azt az ad hoc albizottság megalakítását, amely szintén a CW Bank–ügyben vizsgálódott volna. Ezt azért kezdeményezte az MSZP, mert a kormánypártiak nyomására elnapolták az ellenőrző bizottság megalakítását, amelynek elnöke ellenzéki lett volna. Mivel ily módon nem a pénzügyekben illetékes bizottság vizsgálódhat, az SZDSZ és az MSZP kivonult a költségvetési bizottság keddi üléséről.
• E. J. – Sza. P. – P. Zs.