Az államtitkár szerint nem apadnak az önkormányzatok forrásai • Jövőre 444 milliárd lehet a hiány • 1999.09.21
A személyi jövedelemadóból jövőre is 40 százalékkal részesednek az önkormányzatok. Így forrásaik nem apadnak, csak a juttatott pénzek elosztásának módja változik – fejtette ki lapunknak Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A 2000. évi költségvetésről szóló előterjesztéseket ma tárgyalja a kormány. Az államháztartás hiánya 444 milliárd forint lehet, ebből 395 milliárd jut a központi költségvetésre.
MH–információ
A nemzeti össztermék (GDP) 3,5 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal számolnak a 2000. évi költségvetésben – mondta el érdeklődésünkre Naszvadi György. Idén négyszázalékos hiányt céloznak meg.
A deficit teljes összege 444 milliárd forint lehet, ezen belül a központi költségvetésben 395, az egészségbiztosítási alapnál 41–42 milliárd forint hiánnyal számolnak (a nyugdíjbiztosító nullszaldója mellett). Az önkormányzatoknál négymilliárd forint körüli passzívumot jeleznek előre.
A parlamenti képviselőket tájékoztatták a 2000. évi büdzsé irányszámairól. Ezekhez képest csak kismértékű változások várhatók – közölte Naszvadi. Nagyobb tétel az új okmánycsalád bevezetésével kapcsolatos, 8–9 milliárd forintnyi kiadási többlet a Belügyminisztériumnál, amit illeték–pluszbevételből fedeznek.
A közalkalmazottak, köztisztviselők illetményalap– ját 8,25 százalékkal növelik 2000. január 1–jétől. Hasonló arányban növelik a bírák, ügyészek legalacsonyabb illetményét (160 ezerről 173 200 forintra).
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Az egy főre jutó közszolgálati kereset 8,25 százalékkal emelkedhet. Ugyanakkor a közszférában kifizetett bérek támogatását mindössze 5 százalékkal növelik, vagyis a tárcáknak szigorítaniuk kell a létszámgazdálkodásukat – mondta el Naszvadi. Az intézmények létszámleépítéseinek költségeit a miniszterelnökségnél elkülönített 1–2 milliárd forintnyi céltartalékból támogatják majd.
Az intézmények ezenfelül saját bevételeikből és az ez évről áthúzódó maradványok terhére is költhetnek béremelésekre. Ugyanakkor szigorítanák a tárcán belüli költségvetési átcsoportosítások szabályait, s e célból a 2000. évi költségvetési törvény módosítaná az államháztartási törvényt – tudtuk meg.
A központi költségvetési szervek összes támogatása mintegy 14 százalékkal emelkedik 2000–ben. Nem jelent–e ez eltolódást az államháztartás alrendszerei között, a központi büdzsé javára? Naszvadi szerint nem, mivel a honvédség kiemelt fejlesztését leszámítva, a központi szervek támogatása 9 százalék körüli ütemben emelkedik. Hasonló mértékben, 8–9 százalékkal bővülnek a helyi önkormányzatok költségvetési juttatásai.
Az idei évhez hasonlóan jövőre is a személyi jövedelemadó 40 százalékát kapják a települések. Így az szja–juttatás várható változásai nem apasztják az önkormányzatok forrásait – közölte Naszvadi. Arról van szó csupán, hogy változnak az arányok a 40 százalékon belül. A helyben maradó rész az idei 15–ről 5 százalékra mérséklődik, ami azt jelenti, hogy az szja–n belül kisebb részt osztanak szét aszerint, hogy mely település lakosai fizetik az adót. Ugyanennyivel növelik viszont a normatívákban szétosztott hányadot (17,4–ről 27,4 százalékra).
Az egy főre jutó szja tekintetében igen komolyak a különbségek a települések között – érvelt az államtitkár. Mérsékelnék a sok szja–t (és ami ezzel együtt jár, több iparűzési adót) szedő települések előnyét. A költségvetés az ellátandó közfeladatokat finanszírozza; márpedig ezek mennyisége nem azonos a helyben képződő jövedelmek nagyságával – érvelt az államtitkár. Hozzátette: a sok iparűzési adót szedő önkormányzatok (például a főváros) helyzete a központi költségvetési támogatástól függetlenül javulhat.
Valóban nagy a feszültség az egészségbiztosítási alapnál, ezen belül is a gyógyító–megelőző kasszánál – ismerte el. (E kiadások 4,2–4,4 százalékkal nőhetnek.) Sok kórház, intézmény finanszírozási gondokkal küszködik, az ellátási rendszer olyan méretű, amire Magyarországon nincs pénz – véli az államtitkár. Ezért szerinte az átalakítást, a reformot nem lehet sokáig halogatni; meg kell húzni az állami feladatellátás határait.
A jövő évi tb költségvetésben nem terveznek vagyoneladásból származó bevételt – közölte kérdésünkre, bár elismerte, hogy a tb–nél levő Richter–papírok idei értékesítése nehézségekbe ütközhet.
Az államtitkár lényeges változtatásnak tartja az áfavisszaigénylés megszigorítását, a 45 napos elbírálási határidő tervezett bevezetését. Megfontolandónak tartja ugyanakkor a fideszes képviselőknek azt a módosító javaslatát, amely a visszaigénylés összegének alsó határát 200 ezerről 300 ezer forintra emelné. Keresik a forrást az szja–nál az alkalmazotti jóváírás jövedelemhatárának emelésére, mivel 100 ezer forintonként 2,5 milliárd forint bevételkieséssel kell számolni. (A legerősebb kormánypártból beérkezett javaslatok egymillióról 1,1 vagy 1,2 millió forintra emelkedő jövedelemhatárról szólnak.)
Az év első felében intézmény–felülvizsgálatot végeztek az államapparátusban, ami bizonyos mértékig hasznosult a 2000. évi költségvetés előkészítésekor. A büdzsében ma inkább csak a többletpénzekre figyelnek, nem tárják fel a feleslegessé vált területeket, nem készül olyan költségvetés, amely rávilágíthatna a pazarlásra. Az államtitkár ugyanakkor nem hisz abban, hogy minden területet, intézményt egyszerre át lehetne világítani.
A másfél hónapja államtitkár Naszvadi György céljának tekinti, hogy egységes szabályokat dolgozzanak ki a közfeladatok ellátásának szervezeti, tárgyi feltételeiről. Fejlesztené a Magyar Államkincstár szervezetét is, hogy az alkalmassá váljon a közköltekezés ellenőrzésére.