Ma találkozhat Orbán és Surányi • Futószalagon a CW Bank–ügy • 1999.09.21
Felgyorsulnak az események a kormányfő és a Magyar Nemzeti Bank elnöke közti feszültség kiéleződése után. Ma a parlament költségvetési bizottsága meghallgatja Surányi Györgyöt, a kormány ülése pedig alkalmat ad Orbán Viktor miniszterelnök és az MNB vezetőjének találkozójára. Várhatóan a gazdasági bizottság holnapi ülésén tűzik napirendre az MNB kereskedelmi banki és befektetési tevékenységét vizsgáló tényfeltáró albizottság megalakítását.
„Államigazgatási berkekben szokatlan, hogy a kormány első embere újságból értesül egy neki címzett levél elküldéséről és annak tartalmáról” – vélekedett Járai Zsigmond pénzügyminiszter az MTI–nek. A Népszabadság szombati számában közölt hírre utalt, mely szerint Surányi levélben kezdeményezett találkozót a kormányfővel.
A feszültség Orbán Viktor szeptember 11–ei, Fidesz–frakcióülésen elhangzott bejelentése után éleződött ki. Eszerint az 1997. eleji adósságcsere alkalmat adott volna az MNB kereskedelmi banki tevékenységéből eredő 70 milliárd forintos veszteség konszolidálására. Orbán egyértelműen az MNB bécsi leánybankja, a CW Bank sokat feszegetett ügyére utalt.
Orbán Viktorhoz hétfőn jutott el az MNB–elnök levele – közölte Borókai Gábor kormányszóvivő. Mint elmondta, nem lett volna szükség levélre, hisz a mai kormányülés napirendjén a költségvetés szerepel, s ilyenkor meghívót kap a jegybank vezetője is. Nem zárta ki, hogy személyes találkozóra kerül sor kettejük között.
Ma tárgyalja a költségvetési bizottság az MNB '98–as tevékenységéről szóló beszámolóját, a jegybank felügyelőbizottsága (fb) jelentésével együtt. Szekeres Imre (MSZP), a költségvetési bizottság elnöke bejelentette: Surányi és Kelemen László, a Független Kisgazdapárt által delegált fb–elnök is jelezte részvételi szándékát.
A CW Bank ügye hivatalosan is része a bizottsági beszámolónak, hiszen arra az MNB és az fb jelentése egyaránt kitér. A bank várható veszteségei után 290 millió dollár céltartalékot képzett 1998 végéig a jegybank, s ez ma közel 70 milliárd forintnak felel meg.
A CW Bank veszteségeinek többsége 1991–1996–ban keletkezett – mondta Surányi a Napi Magyarországnak. Az MNB '89 után – egyetlen, '93–as esetet kivéve – nem kezdeményezett olyan üzleti döntést, amely a bécsi leánybank hitelezési tevékenységét befolyásolta volna. A rossz hitelkihelyezések mögött fél tucat olyan magánszemély cégcsoportja állt, akik már a rendszerváltás előtt is szoros kapcsolatban álltak egymással – fogalmazott a jegybank elnöke.
Szekeres közleményben szögezte le: a kormányfő beavatkozását politikai túlkapásnak tekinti, amely árt a jegybank presztízsének és veszélyezteti stabilitását. Tájékoztatásul ő is megkapta Surányi kormányfőnek írt levelét.