Erősödik a nyomás az MNB–elnökön • A CW Bank ügyfele volt a Stasi és a bolgár hírszerzés is – Makai még nem kapott hivatalos értesítést a feljelentésről • 1999.09.16
A jegybankelnöknek folytatnia kell munkáját mindaddig, amíg a parlament ki nem alakítja az álláspontját az MNB bécsi leánybankja ügyében – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádiónak. A CW Bank ügyfelei között szerepeltek a Technika, a Technoimpex, a Hungarotex, a Lignimpex, illetve a Nikex külkereskedelmi vállalatok, s az utóbbi révén a bank közvetve kapcsolódott a korábban botrányt kiváltó schwechati feketefoglalkoztatáshoz is – értesült a Magyar Hírlap.
A Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő bécsi Credit– und Wechselbank (CW Bank) előélete még a Postabanknál is szövevényesebb és bonyolultabb eset – jelentette ki a kormányfő. Emiatt nem erősíti meg tisztségében Szapáry György MNB–alelnököt, megtagadva ezzel a jegybankelnök kérését.
Lapunk úgy értesült, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatokhoz kötődő cégek mellett a keletnémet Stasi, a bolgár hírszerzés, 1992 után pedig a horvát titkosszolgálat fedővállalkozásai is vezettek számlát a CW AG Bankban. Titkosszolgálati forrásunk állítása szerint magyar részről a Technika, a Technoimpex, a Hungarotex, a Lignimpex, illetve a Nikex külkereskedelmi vállalatok pénzforgalma volt a legnagyobb.
A Nikex és a Technoimpex 1985–1988 között több száz illegálisan Ausztriában foglalkoztatott magyar építőipari munkás után vett fel rendszeresen „fejpénzt”, amelyet a CW Bankba utaltak.
A Nikex által szervezett magyar munkások 1987–ben a schwechati repülőtér építésben is részt vettek, ahol az osztrák hatóságok egy razzia után közel kétszáz embert kiutasítottak az országból. Ugyanilyen közvetítéssel kerültek illegálisan magyar munkások a bécsi bejegyzésű Swatek und Cerny szerelőipari céghez, amely iraki megbízásra többek között katonai bunkereket épített Bagdadban.
A Technika leányvállalata – az 1987–től 1992–ig működő Uniform – papíron Kuvaitban és Horvátországban végzett olajkútfúrásokat. Az Uniform az ebből járó ellenértékét is az MNB bécsi leánybankjába utalta. Információink szerint a nagy összegű átutalások túlnyomó hányada mögött gyanús kereskedelmi tranzakciók húzódtak.
A rádiónak nyilatkozva a kormányfő közölte: nem érzi magát abban a helyzetben, hogy cáfolja a híreket, mely szerint a CW Bank valamikor titkosszolgálati fedőcég volt. Eltűnt azonban 70 milliárd, és ezt valakinek vissza kell fizetni – szögezte le, a bécsi leánybank eddig kimutatott veszteségére utalva. „Volt egy pillanat, amikor még megvolt, utána különböző ügyletekbe kihelyezték, ezek nem térültek meg, és a 70 milliárd forint már nincs meg” – állította. Kérdésre, hogy vajon mi köze az 1997 eleji adósságcserének a CW Bank–ügyhöz, Orbán Viktor úgy válaszolt: a múlt hét végi Fidesz–frakcióülésen el kellett mondani a képviselőknek, miért nincs több pénz nyugdíjra, oktatása, egészségügyre, vidékfejlesztésre a jövő évi büdzsében.
Az MNB nemzetközi mércével mérve is szinte példátlanul nagy önállóságot élvez – közölte. A kormánynak nincs eszköze a jegybank ellenőrzésére, ezért a továbbiakra a parlament gazdasági bizottságán belül megalakuló albizottság keresi majd a választ. Az elmúlt időszakban jó együttműködést alakítottak ki Surányival, például tavaly ősszel, az orosz gazdasági válság idején. „De hát 70 milliárd az 70 milliárd! Ez nem bizalom kérdése” – jelentette ki a kormányfő.
Surányi György a rádió Krónika című műsorában a lemondásáról szóló feltételezéseket firtató riporternek kijelentette: nem kíván reagálni politikai indíttatású kérdésekre.
Felháborító volt látni, milyen felelőtlen gazdálkodás folyt a CW Bankban – hangsúlyozta az MNB elnöke. Kollégáival együtt a károk feltárásán, mérséklésén fáradozott, s a legutóbbi napokban megtették a szükséges büntetőfeljelentést is. Ha a miniszterelnök további vizsgálatokat lát szükségesnek, ezt a jegybank támogatni fogja – ígérte.
Az 1750 milliárd forintnyi devizaadósság, amelyet 1997 elején a költségvetés nem kamatozó tartozására cseréltek, mintegy 25 év alatt felhalmozódott adósságot és ennek terheit jelenti – fejtegette Surányi. A csere egyetlen fillér többletterhet nem rakott az adófizetőkre, hiszen az MNB az állam része, és minden tartozása egyúttal az államháztartás tartozása is. Az adósságcsere értelmének azt tartja, hogy ne ismétlődhessen meg ilyen nagyfokú külföldi eladósodás.
Makai Imre, aki 1995 végéig állt a CW Bank igazgatótanácsa élén – jelenleg a Deutsche Bank magyarországi leánycégének vezérigazgatója – lapunk kérdésére nem kívánta kommentálni azt a hírt, miszerint az osztrák államügyészségen feljelentést tettek ellene (továbbá – a HVG információja szerint – a posztján őt követő Andreas Pinter és Frank Fürst, valamint a hitelezés területén dolgozó két alkalmazott, Kurt Sedlmayr és Hubert Strenn ellen). Mint ismeretes, a feljelentést hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt tette a CW Bank jelenlegi ügyvezetése. Makai csak annyit volt hajlandó válaszolni lapunknak, hogy eddig nem kapott hivatalos értesítést az ügyről.
A MIÉP parlamenti frakciója Surányi György jegybankelnök mellett a pénzügyminisztert is felszólítja a lemondásra, mivel Járai Zsigmond a kormányfőjét hátba támadta, az MNB háza táján megkezdett kormányzati intézkedéseket ellehetetleníti – jelentette ki Lentner Csaba országgyűlési képviselő. Állította: a pénzügyminiszter ellenérdekelt az MNB esetleges átvilágításában, mivel fény derülhetne arra, hogy a Magyar Hitel Banknál etikátlan, az adófizetők zsebéből több százmilliárd forintot kivevő ügyletekkel írták le a rossz követeléseket az ő elnöksége idején.
• E. J. – S. F. I. – V. F. I.