Üzleti adót javasol a pénzügyi tárca • 1999.09.07
Kétszázalékos üzleti adóval váltaná ki a Pénzügyminisztérium a jelenlegi iparűzési adót a koalíciós frakcióknak (a törvénytervezetben javasoltak alternatívájaként) szétosztott munkaanyagban – értesült lapunk. Az új adót a kisgazdák ellenzik. A Fidesz a költségvetés keretében erősítené a jövedelemkiegyenlítést a gazdagabb és a szegényebb önkormányzatok között. Az MDF új, ötvenszázalékos adósávot javasol az ötmillió forint feletti jövedelmekre.
A koalíciós frakciók keresik a megoldást annak orvoslására, hogy a személyi jövedelemadózásban 900 ezer és egy millió forint fölött megugrik az adóterhelés (az adó–visszaigénylés egymillió forintos határa miatt). Mint Tállai András, a Fidesz adószakértője elmondta: ennek egyik módszere a visszaigénylési határ 80–100 ezer forintos emelése lenne, a másik egysávos visszaigénylési rendszer bevezetése. A módosító javaslatokat az adótörvény általános vitájának hét végi lezárásáig nyújthatják be a képviselők.
Az MDF frakciója mai ülésén dönt arról, ne javasolják–e mégis egy 3 százalékos kamatadó bevezetését – mondta el érdeklődésünkre Font Sándor, a képviselőcsoport adóügyekkel foglalkozó tagja. Korábban a PM 10 százalékot javasolt, ezt azonban végül a kormány elvetette.
Az adóbevételek növelése céljából, átmeneti intézkedésként javasolja az MDF, hogy ötmillió forint jövedelem fölött egy új, ötvenszázalékos adót vezessenek be. Ez 12 milliárd forintot hozna a büdzsének – állítja Font. A többletbevétel zömét az egészségügyre fordítaná a képviselőcsoport.
Az MDF további javaslata a reklám– és hirdetési adó bevezetése. Összesen 120 milliárd forintnyi forgalom jöhetne szóba, de a helyi, önkormányzati lapokat mentesítenék, így az országos terjesztésű lapok, az elektronikus médiák hirdetései mintegy 80 milliárdos adóalapot jelentenének. A 6 százalékos adóból 4,8–5 milliárdos bevételt remélnek, s ezt az szja–gyermekkedvezmény további emelésére fordítanák. Az FKGP ellenzi az új adónemeket, így a kormány által javasolt biztosítási adót is – szögezte le kérdésünkre Csúcs László, a költségvetési bizottság kisgazdaalelnöke.
Új adó lenne az úgynevezett üzleti adó is, amelyet a PM munkaanyaga szerint az iparűzési adó helyett vetnének ki. Az adó mértéke a nettó árbevétel 2 százaléka lenne és jelentősen szűkülne a kedvezmények köre. Csúcs szerint ez fokozná a centralizálást, az önkormányzatok függőségét, ezért ezt az FKGP ellenzi. A PM a befedett üzleti adót újra elosztaná a rosszabb helyzetű önkormányzatok javára. Tállai viszont inkább a költségvetési törvényben erősítené a jövedelmek újraelosztását.
Csúcs kétségbe vonja, hogy – mint a PM állítja – csökkenne a jövedelemcentralizáció mértéke 2000–ben. Ez szerinte elképzelhetetlen, amikor az adóterhek nem változnak vagy éppen nőnek. Bírálja az áfa– visszaigénylés tervezett szigorítását, s különösen azt, hogy ennek határidejét 30–ról 45 napra hosszabbítanák meg a törvényjavaslatban. A bor jövedéki adója kiszűrné a hamisításokat, de növelné a termelők adminisztrációs terheit – fejtegette Csúcs. A cigaretta jövedéki adójának emelése szerinte megkívánja, hogy több forrást juttassanak a VPOP–nek a költségvetésben.
A PM álláspontja az, amit a törvényjavaslatban beterjesztett – szögezte le kérdésünkre Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Az adóbevételi előirányzatoknál a kifizetett összes keresetek 10,8 százalékos emelkedésével számolnak 2000–ben. Érdeklődésünkre, ez hogy fér össze a közalkalmazott–átlagbérek 8,25, illetve a nemzetgazdasági átlagkereset 8,70 százalékos emelkedésére vonatkozó prognózissal, Járai úgy felelt: akár az idei év első felében, jövőre is meghaladja a valóságos béremelkedés az átlagkereseteknél prognosztizált mértéket.