Két számjegyű lehet az idei drágulás • 1999.09.01
A kormány alaposan felfelé – 10,5–11 százalékra – módosította a decemberi, tavalyi év végéhez viszonyított inflációra vonatkozó előrejelzését – derül ki abból a tájékoztatóból, amelyet a parlamentnek nyújtottak be a jövő évi büdzséről. Előrejelzéseiket ezúttal nem egyeztették a Magyar Nemzeti Bankkal – értesült a Magyar Hírlap. Némileg kedvezőtlenebbül ítélik meg a fizetési mérleg idei kilátásait is, viszont nagyobb tőkebeáramlást várnak, mint korábban.
MH–információ
Februárban még 8–9 százalékra becsülte a Járai–Chikán–Surányi gazdasági csúcsvezető hármas az idei év végi és 9 százalékra az átlagos drágulást. Ennél borúsabb képet festenek a parlamentnek most benyújtott előrejelzések, amelyek szerint 10,5–11 százalék lenne a decemberi és 9,5 százalék az évi átlagos infláció.
A világpiaci olajár–emelkedés, valamint a távközlési és a gyógyszerárképzésben meghozott intézkedések miatt nem úgy alakultak a folyamatok, ahogy korábban gondolták – ismerte el kérdésünkre Adamecz Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Az új előrejelzéseket nem egyeztették az MNB–vel – erősítette meg.
Mint ismert, a fogyasztói áremelkedés júliusban 10,1 százalékra emelkedett, rácáfolva az év első felének egy számjegyű mutatóira. Jövőre azonban fokozottan odafigyelnek az egyedi árintézkedésekre – ígérte a helyettes államtitkár. További jelentős olajár–emelkedésektől sem tartanak.
Változatlanul úgy vélik: jövőre 6–7 százalékra mérséklődik az átlagos, illetve 5–5,5 százalékra a decemberi drágulás. Mint ismert, emellett létezik egy másik előrejelzés is 2000–re: a költségvetés kiadásainak tervezésekor hat százalék évi átlagos áremelkedéssel számoltak.
Jelzésértékű lehet, hogy a fizetési mérleg idei hiányát most 2,5–2,8 milliárd dollárra teszik, szemben az eddig szerepeltetett 2,3–2,8 milliárdos határokkal.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A modellekben mindig az előrejelzésekben szereplő sáv középértékével számolnak – magyarázta Adamecz, aki a borúlátóbb jóslatot a vártnál kedvezőtlenebb első félévi mérleggel, vagyis az 1,2 milliárd dolláros deficittel indokolta. Ugyanakkor úgy látja, a közvetlen tőkebefektetések idén akár az 1,7 milliárd dollárt is elérhetik, s a fizetési mérleg hiánya az adósság növekedése nélkül finanszírozható.
Adamecz Péter kérdésünkre megerősítette: az ipar és különösen az export növekedése alapján reálisnak tartják, hogy idén a GDP 4 százaléknál nagyobb ütemben növekedjen.
A módosított inflációs előrejelzéseket teljes mértékben osztja Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke. Ennek alapján viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy teljesüljön a 6–7 százalékos 2000. évi prognózis.
Szintén 9,5 százalékra teszi az éves drágulást Oblath Gábor, a Kopint–Datorg Rt. kutatási igazgatója. Az év végi infláció szerinte is két számjegyű lehet. Mint arról már beszámoltunk, a Reuters hírügynökség által megkérdezett piaci elemzők 10–11,2 százalék közé teszik a decemberi, tavaly év végéhez viszonyított drágulást.
Gyorsulni látszik az ipar belföldi értékesítési árainak éves növekedése – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Júliusban 6,8 százalékot mértek, szemben a júniusi 6,1, illetve a májusi 5,9 százalékkal.
A júliusi hazai ipari árszint 0,6 százalékkal haladta meg az előző havit. Figyelmeztető jel lehet, hogy az élelmiszerek, italok, dohánytermékek ára júliusban 1,2 százalékkal nőtt a hazai piacon, miután március–áprilisban csökkentek, májusban 1,2 százalékkal, júniusban pedig 0,7 százalékkal nőttek az árak az előző hónaphoz képest.