A pesti expótelken épül a Nemzeti Színház • Biztosítási adó jövő év áprilisától • 1999.08.18
A jövő április elseje után kifizetett biztosításokra, az élet– és baleset–biztosítás kivételével, adót kell fizetni – javasolja személyi jövedelemadó–törvénytervezetében a kormány. Járai Zsigmond pénzügyminiszter állítja: a betegszabadság átalakítása nem ró többletterhet a vállalkozókra. Még az idén megszűnik a szociálpolitikai kedvezményként ismert lakásépítési támogatás, és ezt az önkormányzatok folyósítják a jövő évtől. A kormány a Duna pesti oldalán a volt expótelket szemelte ki a Nemzeti Színház helyéül.
MH–tudósítás
A vagyonbiztosítások után 5, a gépjármű–biztosítások után pedig 2,5 százalék adót fizetünk jövő év április elsejétől – döntött tegnapi ülésén a kormány. Az élet– és baleset–biztosítások mentesek lesznek az adó alól. A befizetést a biztosítók teljesítik majd. Ettől 3,2 milliárd forintnyi bevételt várnak a büdzsébe.
Mindezt az adótörvények módosításában javasolja a kormány. Az szja–táblák – mint arról már a múlt héten döntöttek – változatlanok maradnak. Az ingó vagyonok átruházásának értékhatárát az adózásnál 100 ezerről 200 ezer forintra emelik.
A cigaretta jövedéki adóját az egyik változat szerint 15, a másik szerint az év elején és a közepén is 15–15 százalékkal emelik. Előbbi esetben 14 milliárd többletbevételt vár a költségvetés. A pénzügyminiszter elmondta: a második esetben érné el a jövedéki adó az Európai Unió adószintjét. Mint lapunk megtudta: a benzin és a többi jövedéki termék adóját 7 százalékkal emelik meg.
A betegszabadságnál eltörlik a 3 napos igazolatlan távollét lehetőségét, a 15 napos időtartamot 30 napra növelik, utána viszont a munkaadóknak nem kell hozzájárulniuk a táppénz fizetéséhez (mint azt ma egyharmad arányban teszik). Az Igazságügyi Minisztérium alkotmányos aggályai miatt javasolják: a munkáltató fizetésképtelensége esetén az egészségbiztosítási alap fizesse a dolgozó járandóságát a betegszabadság alatt. A változtatás hatására 2,9 milliárd forinttal – 38,5 milliárdra – mérséklődnek a munkáltatók betegszabadsággal kapcsolatos terhei.
A jövő évi költségvetésre a jövő héten visszatér a kormány. Az államháztartási hiány GDP–hez viszonyított aránya az alku jelenlegi állása szerint 3–3,5 százalék (a számítási anyagokban 3,3 százalék szerepel). A kamatterhek nélkül az államháztartásban 2,1 százaléknyi többletet céloznak meg.
A közalkalmazottak, köztisztviselők átlagfizetését (illetményalapját) 8,25 százalékkal emelnék meg. A bértömeg mindössze 5 százalékkal nőne, 3 százalék létszámleépítés – Járai szerint természetes fogyás – mellett. A pénzügyminiszter elismerte: a „0 bázisú” (a feladatokból, alulról kiinduló) költségvetést egyelőre nem tudják megvalósítani, az egyes tárcáknak felülről megadott számok alapján kell eldönteniük, mire adnak kevesebb pénzt.
A költségvetés legfontosabb prioritása a családtámogatások, ezenkívül az otthonteremtést, a vidékfejlesztést, valamint a kis– és középvállalkozások támogatását részesítik előnyben.
• Folytatás és további információk a 3. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Utóbbi célból a gazdasági tárcánál kezelt gazdaságfejlesztési célelőirányzatot 60 százalékkal, a hitelgarancia–kereteket pedig 80 százalékkal növelik jövőre.
A helyi adózásban a kormány törvényjavaslata szerint lényegében megmaradna az idei rendszer. A remélt 140 milliárdos bevételből 3,8 milliárdot osztanának újra a szegényebb önkormányzatok javára. (Hasonló arányban, mint az idén.) Munkaanyagként olyan javaslatot terjesztenek elő, amelyben jóval nagyobb arányú – akár 40 százalékos, azaz 50–60 milliárd forintnyi – lenne az újraelosztás.
Az államháztartáson belül a központi költségvetés kiadásait 7 százalékkal, az önkormányzatokét 8,5 százalékkal emelnék az idei előirányzatokhoz képest. A nyugdíjak 7,7 százalékkal emelkednének, az egészségügyi kiadások mintegy 7 százalékkal.
Az elkülönített pénzalapok kiadásai ugyanakkor mindössze 3 százalékkal nőnek a munkanélküli–ellátások megnyirbálása miatt. Az adósságszolgálati kiadások az idei előirányzathoz képest mindössze 2 százalékkal (a tényleges kiadásokhoz képest kevesebbel) emelkednének.
Az összes kiadás 6,8 százalékkal gyarapodik jövőre, míg a bevételi előirányzatok (az egyszeri, rendkívüli tételek nélkül) 9,44 százalékkal bővülnének az ideihez képest. Lapunknak Járai a nagyobb arányú adóemelést az államháztartási hiány mértékének leszorításával, valamint azzal indokolta, hogy jövőre már elmaradnak olyan egyszeri bevételek, mint a tb–vagyon eladása.
Változatlanul 6 százalékos inflációval számolnak a költségvetésben. Az áfabevételek ezúttal mindössze 3,55–4 százalékkal nőnének.
Kérdésre válaszolva a Járai elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium tervei szerint a központi költségvetési szervek 1380 milliárd forint támogatást kapnának a jövő évben, amely jelentősen elmarad a 2000 milliárd forintot meghaladó igényektől. Jelezte, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak a jelenleg érvényben lévő jogszabályi kötelezettségei ellátásához az ez évi 200 milliárd forintos támogatás 11,7 százalékos növekedésére van szüksége jövőre, ezt a javaslatot azonban még nem fogadta el a kormány.