A pénzkereslet nem serkenti az inflációt • Egyre több lakossági hitel • 1999.08.17
Folytatódik a lakossági hitelek gyors gyarapodása: állományuk júliusban 26,6 százalékkal nőtt, míg a vállalati hitelek „csak” 12,8 százalékkal duzzadtak tavaly júliushoz képest. A hitelállományok növekedési üteme gyorsul, akár a szűkebb és szélesebb pénzmennyiségé – derül ki az MNB előzetes adataiból.
Mint arról beszámoltunk, az idei év új fejleménye a lakossági hitelállomány bővülése. A magas kamatok ellenére – még júniusban is csaknem 24 százalékért lehetett hitelhez jutni az MNB adatai szerint – az infláció mértékét jóval meghaladóan nő a hitelállomány (MH, július 16., 28.).
Erősödött ez a folyamat júliusban – derül ki az MNB bankrendszerre vonatkozó adataiból. Július végén a 306,9 milliárd forintnyi lakossági hitelállomány 7,3 milliárddal haladja meg az egy hónappal, és 64,5 milliárddal az egy évvel korábbit. Az éves növekedés 26,6 (azaz reálértékben 15) százalék, 2–3 százalékponttal gyorsabb, mint a korábbi három hónapban.
A vállalatoknál 16,3 százalékkal nőtt a deviza– és 11,1 százalékkal a forinthitel–állomány tavaly júliushoz képest. (Mindkettő lényegesen meghaladja a hat százalék körüli belföldi ipari áremelkedést.) Július hónapban a forinthitelek 7,5, a devizahitelek pedig 12,1 milliárd forintos növekedést mutatnak.
A pénzmennyiséget jellemző mutatószámok közül a monetáris bázis éves növekedése 16,2 százalék, vagyis 1,5 százalékponttal lassabb, mint júniusban. Ezen belül a készpénzállomány 18,2 százalékkal bővült, ami szintén lassulást jelent. Ugyanakkor a látra szóló betétek és a készpénz együtt – vagyis a szűkebb pénzállomány – 17,2 százalékkal, 1,8 százalékkal gyorsulva nőtt, s hasonlóan alakult a lekötött betéteket, devizabetéteket, banki értékpapírokat is magában foglaló szélesebb pénzállomány. Eközben a nem banki értékpapírokat is magában foglaló legszélesebb pénzállomány gyarapodása 0,1 százalékkal, 19,5 százalékpontra mérséklődött.
Mindegyik mennyiség gyorsabban nő az inflációnál. Ezt az április óta megfigyelhető jelenséget vizsgálja az MNB a Jelentés az inflációról című sorozatának legújabb tanulmányában. Mint kifejtik, a tranzakciós (azaz a vásárlásra szolgáló) pénzmennyiség növekedése csakugyan nyomást gyakorolna az inflációra, a vagyontartási, értékmegőrzési célból tartott pénzzel viszont nem ez a helyzet. A kettő megkülönböztetésére ugyan nincs statisztika, de úgy látják, a fékeződő drágulás a pénztartók portfóliójának átrendezését, a vagyontartási pénzkereslet növekedését váltja ki. Így a pénzmennyiség gyors ütemű gyarapodása nem serkenti az inflációt – vélik.