Visszaeső élelmiszer– és iparcikkexport • A gépipar a mérleg megmentője • 1999.08.16
Az élelmiszerexport a háromnegyedére zsugorodott, és ismét a külkereskedelmi mérleg megmentőjének bizonyultak a vezető gépipari ágazatok – derül ki a részletes első félévi adatokból. Az első hat hónapban 1,551 milliárd dollár hiány keletkezett a külföldi termékforgalomban; a kormány 3–3,5 milliárdot vár a teljes idei évben.
A külkereskedelmi mérleg az első félévben 242 millió dollárral bizonyult kedvezőtlenebbnek, mint egy évvel korábban. A Gazdasági Minisztérium (GM) árucsoportokra vonatkozó adataiból az derül ki, hogy főként a mezőgazdasági, élelmiszer–ipari kivitel visszaesésénél és a feldolgozott termékek behozatalának növekedésénél jelentkezik a romlás. Az országcsoportok közül pedig a közép– és kelet–európai országokkal szemben duzzadt legnagyobb mértékben a hiány: 333 millió dollárral. Eközben a fejlett országok viszonylatában 292 millió dollárral javult az egyenleg.
A mezőgazdasági kivitel csökkent, de régiónként különböző mértékben: az EU irányában mindössze 1,1 százalékkal, a CEFTA–régió felé viszont 22,5, a FÁK–országokba viszont 72 százalékkal. Valamennyi fontos termékcsoport – gabona, zöldség–gyümölcs, hús és húskészítmény – külpiaci értékesítési akadályokba ütközött.
Az élelmiszerek esetében csupán egyenlegromlásról, 414 millió dollárra zsugorodó aktívumról van szó. A feldolgozott termékeket viszont úgy érinti a 189 millió dollárnyi deficithalmozódás, hogy a behozatal hagyományosan meghaladja a kivitelt. Elsősorban a fejlett országokból behozott iparcikkekre szorulunk rá (s fél év alatt fel is halmozódott e körben 1,2 milliárd dollárnyi passzívum). De ebben a relációban egyenlegromlás nem történt, az export és az import 4,4–,5 százalékkal gyarapodott a tavalyi első hathavihoz képest. A hiány növekedéséért itt is a volt szocialista és a fejlődő országokkal folytatott külkereskedelem felelős.
Mint a korábbi években, az első félévben is jelentősen bővült a gépek, gépi berendezések exportja. Jellemzően a gépipari cégek bonyolítják az ipari vámszabad területi külkereskedelmet, ahol az első féléven az export 35,6, az import 39,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi forgalmat. Mint táblázatunkból is kitetszik, a vezető gépipari csúcstermékek – irodagépek, számítógépek, híradástechnikai berendezések, járművek – exportja bizonyult a magyar külkereskedelem „megmentőjének”.
Az orosz export a harmadára (149 millió dollárra) zsugorodott az első félévben, a valutakrízis előtti tavalyi első hat hónaphoz képest; közben az import (632 millió dollár) még mindig megközelítette a tavalyi érték háromnegyedét, hála az energiahordozó–behozatalnak. Csak Oroszországgal szemben 483 millió dollárnyi külkereskedelmi passzívum mutatkozik a magyar külkereskedelemben.