Több pénz működési költségekre, kevesebb beruházásokra • Átszabták tavaly a büdzsét • 1999.08.02
„Ez elment vadászni, ez meglőtte...” – illik a mondóka a választási évek költségvetésére. A Fidesz–MPP vezette kormány már a tavalyi büdzsét is igyekezett átformálni, hogy több jusson a kancelláriára, a közbiztonságra, a felsőoktatásra. Átcsoportosító törekvésében segítette az előző kormány, amely a büdzsé készítése során jócskán alátervezte a bevételeket.
A demokrácia pénzbe kerül. És a kormányváltás igencsak megfejelte az igazgatási költségeket az egyes tárcáknál – derül ki a Pénzügyminisztériumban elkészült zárszámadás részletesebb adataiból. A zárszámadást – hivatalos nevén az 1998. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt – e hónapban az Állami Számvevőszékkel egyeztetik, majd augusztus végére nyújtják be a parlamentnek.
Csak az egyes minisztériumok és a kancellária központi igazgatásában kifizetett bérek 2,5 milliárd forinttal meghaladják a törvényben engedélyezett éves keretet. Társadalombiztosítási járulékkal együtt a bérkifizetések túlteljesítése 3,4 milliárd, azaz az előirányzat 19,3 százaléka.
A Belügyminisztériumot kivéve valamennyi tárca központjában túlteljesítés mutatkozott. A Miniszterelnökségnél több mint másfélszeres (nettó 1,1 milliárd, járulékostul 1,5 milliárd forintnyi) bérkiadás merült föl. Az Oktatási Minisztérium igazgatásában 43,1 százalékos a túllépés, s ezen felül a róla leváló Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál 193 millió forint „egyéb működési célú rendkívüli kiadásra” bukkanhatunk. A kisgazdatárcák központjaiban sem ragaszkodtak a „szociálliberális” bérkeretekhez: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál (FVM) 32, a Honvédelmi Minisztériumnál 24, a vidékügyekkel egyébiránt karcsúsodott környezetvédelmi tárcánál pedig 20 százalékkal költöttek többet bérekre és járulékaira, mint ami a költségvetési törvényben szerepel.
Az Orbán–kormány elődjénél is következetesebben él az államháztartási törvény adta lehetőségekkel. A kabinet gyakorlatilag minden előirányzathoz hozzányúlhat, s alig akad olyan kivétel, amelynek változtatási jogát az Országgyűlés magának tartja fenn. Jelentős törvényi módosításon egy ízben – év végén, az idei büdzsé megalkotásakor – esett át az 1998–as büdzsé, amikor egyebek között a Postabank 132, az Magyar Fejlesztési Bank 37,7 milliárdos tőkejuttatását, valamint az ÁPV Rt.–vel szembeni gázközművagyon–követelések tartalékjuttatását rendezték el. (A Postabankba további 20 milliárddal az ÁPV Rt. szállt be.) Ettől eltekintve, a költségvetés mintegy magamagától, a számára adott automatizmusoknak köszönhetően módosult.
Az egyik legfontosabb ilyen tényező, hogy eleve alultervezték az intézmények „saját bevételeit”. Így a keretek minden további nélkül nőhettek a saját bevételek – köztük az intézmények tevékenységével kapcsolatos, illetékjellegű bevétel, áfa–visszatérítés, vállalkozási bevétel – 43,4 százalékos „túlteljesítése” címén. Így nem kevesebb mint 106,5 milliárd forint plusz forrásra tettek szert a központi intézmények, több mint tíz százalékkal növelve a működésükre és a külön programjaikra fordítható pénzeket. Eközben csupán 38,2 milliárddal jutott rájuk több a támogatásokból, azaz az adóbevételekből
Pedig az ötszázalékos gazdasági növekedés jóval túlszárnyalta a költségvetés 1997 őszi készítésekor előrejelzett 3–4 százalékot. Így az adóbevételek – a pénzintézetek nehezen csordogáló befizetéseivel együtt is – 127,4 milliárddal meghaladták az eredeti, és 83,5 milliárddal a módosított penzumot. (Az év végi „Postabank–csomagban” 44 milliárddal, 805 milliárd forintra növelték az áfa–előirányzatot, de ténylegesen csak 796,9 milliárd forint jött be.)
Végül is a központi költségvetés kiadásai 4,9 százalékkal (csaknem 150 milliárd forinttal) nőhettek az előirányzatokhoz képest. Ezen belül a központi szervek keretei 12,4 százalékkal (133 milliárd forinttal) gyarapodhattak. A minisztériumok, intézmények működésére és különprogramjaira fordított kiadásai felé tolódott el a büdzsé, a központi beruházásokra, lakásépítkezésekre és felhalmozási kiadásokra ugyanis 13 százalékkal (14,6 milliárd forinttal) kevesebbet fordítottak a tervezettnél.
Mint táblázatunkból is látható, a korábbi kormányzati ciklus utolsó költségvetésében rögzített számokhoz képest előretört a Miniszterelnökség (különösen ennek központi igazgatása), a Belügyminisztérium, a környezetvédelmi tárca, az Oktatási Minisztérium s ezen belül főként az egyetemek, főiskolák finanszírozása, a Pénzügyminisztérium központi igazgatása, a Magyar Tudományos Akadémia.
Közben lecsippentettek az önkormányzatok támogatásából, főként – 6,8 milliárdot – a címzett és céltámogatásokból, ámbár 1 milliárddal több jutott a hátrányos helyzetű településeknek. A Belügyminisztérium egyébiránt a határőrség 7,2 milliárdos (az előirányzottat hétszeresen meghaladó) beruházásaival, a közbeszerzési igazgatóság pedig 5,3 milliárdos előre nem tervezett beszerzéseivel erősített. Itt kulmináltak a választási költségek is, melyeknek 6 milliárdja kétszeresen (illetve egy, Országgyűlésnél törölt 1,5 milliárdos tételt is figyelembe véve, 33 százalékkal) meghaladta az előirányzatokat; hacsak nem számítjuk ehhez hozzá még a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalnál, valamint az Adatfeldolgozó Hivatalnál végrehajtott, 1–1 milliárdos terven felüli fejlesztést.
A nagyobb közlekedési beruházások közül az útépítkezések a kereteknek megfelelően haladtak; ugyanakkor az előirányzott 8,2 milliárd helyett mindössze 1,9–et fordítottak a MÁV korszerűsítésére, s 5,7 milliárd helyett csak 273 milliót a szlovén vasúti átjáróra. Sőt, elesett a vasút 3,5 milliárd forintnyi további PHARE–pénztől is, ehelyett más, 1994–95–ben indult nemzetközi finanszírozású közlekedési infrastruktúra– és útrehabilitációs programokat vettek elő.
Az új Nemzeti Színház építésének leállítása 250 millió forint megtakarítást hozott. Az új kormány nem fizette tovább a „speciális eszközök” – azaz mobiltelefon–lehallgató készülékek – bérleti díját, s így közel 1,2 milliárdot megspórolt a 2,34 milliárdos előirányzatból.