Gyors növekedés a fogyasztási hiteleknél • 1999.07.28
Feltűnően, több mint 20 százalékkal nőtt a lakossági hitelek állománya az első félévben, miközben az infláció immár egy számjegyű. A hitelek felvevőit a jelek szerint nem befolyásolja a tartósan magas, 27–28 százalékos kamat, és a bankok által a kölcsön összegére felszámolt 3 százalékos kezelési költség. Az áruvásárlási hitelek – banki vélemények szerint – azért bővülnek erőteljesen, mert gyorsan elterjedtek az egyszerű, könnyen átlátható és az egy–fél órán belüli hitelbírálat után azonnal folyósított kölcsönök.
A lakossági hitelállomány június végén az előzetes adatok szerint meghaladta a 294 milliárd forintot, vagyis 22,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Ez reálértékben is lényeges gyarapodást jelent, hiszen a fogyasztói árak időközben 9,1 százalékkal emelkedtek.
Ezzel szemben 1998 első felében még csökkent, a második felében lassan nőni kezdett a hitelállomány reálértéke.
A háztartások június végén 46 százalékkal több fogyasztási és lombardhitellel rendelkeztek, mint egy évvel korábban – vehető ki az MNB megtakarítási statisztikájából. A kifejezetten áruvásárlási célú lakossági hitelről annyit tudunk, hogy – az Állami Pénz– és Tőkepiaci Felügyelet előzetes adatai szerint – a 2,3 milliárd forintnyi rövid és a 18,2 milliárd forintnyi hosszú lejáratú, 1998 végi állomány több mint kétszeresen meghaladta az egy évvel korábbit.
Az ügyfeleknek az a legfontosabb, hogy a kiválasztott árucikk havi törlesztőrészlete kezelhető mértékű legyen (4 ezer forint körüli összeg számít ennek) és gyorsan, egyszerűen megkapják – mondta Petrilla György, a piacon mintegy 5 hónapja jelen levő francia–magyar Credigen vezérigazgatója.
Amikor a cég idén megjelent hiteleivel, a piacon már 8 szereplő (ABN Amro, Budapest Bank, CC Credit, K&H Bank, Cetelem, OTP Bank, Polgári Kereskedelmi Bank, Postabank) dolgozott egyre nagyobb aktivitással, a Credigen mégsem kényszerült arra, hogy kedvezőbb hitelfeltételekkel próbáljon ügyfeleket csábítani. Hitelük kamata évi 28 százalék, tehát a kamatsáv felső határa, kezelési költségük is ugyanannyi, mint a versenytársaké, hitelállományuk mégis folyamatosan, terveiknek megfelelően alakul, s a vezetés reménye szerint az év végére több százmillió forint lesz.
A gyors, egyszerű kiszolgálás most fontosabb az árnál – tartják más banknál is, s a hitelállomány erőteljes növekedése őket igazolja. A piaci verseny több vélemény szerint nem az áruhitelkamatok csökkenését indítja majd el, hanem a mostani átlagosan 20 százalékos előleget szállíthatja lejjebb, illetve esetleg a kezelési költséget mérsékelheti. S bár több banknál az év elején 1–2 százalékos kamatcsökkentést jósoltak az idei évre, a pénzintézetek – a folyamatosan csökkenő betéti kamatszint és tartósan alacsony infláció ellenére – április óta semmit sem változtattak. A kamatok mérséklődésére tehát legfeljebb az év vége felé lehet majd számítani.
A Budapest Banknál is már közel egy éve változatlan feltételekkel nyújtják a vásárlás helyszínén folyósított hitelt, de az állomány egyenletesen nő, az idei félévben az előző félévvel megegyező ütemben. Az átlagos hitelösszeg 70 ezer forint körüli, de a kölcsönök nagy része így is éven túli, ami arra mutat, hogy a hitelfelvevők igyekeznek csökkenteni a havi törlesztési terhet.
Azt, hogy az áruvásárlási kölcsönök nagyobb részét nem a magasabb keresetűek veszik igénybe, az is mutatja, hogy a befizetett előlegek többnyire a minimumösszegnél maradnak. A kereskedők és a bankok közös akciói tapasztalataik szerint nagy tömegeket vonzanak, s tovább növelik az állományt.
Az OTP–nél azonban fel lehet fedezni az árérzékenység növekedésének nyomait is, a lakossági hitelezésben piacvezető banknál ugyanis a legnagyobb sláger a folyószámlához kapcsolódó – hitelkártya jellegű – B hitel, amelynek kamata csak évi 24 százalék. Bevezetése után négy hónappal már 9 milliárdra nőtt az állomány. Lényegében ez a hitel is áruvásárlást szolgál, összege 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, és a kétéves futamidőn belül tetszőlegesen lehívható.
A B hitelnek nagy szerepe volt abban, hogy az OTP az első negyedév végén az egy évvel korábbi szint több mint kétszeresét érte el a folyószámlához kapcsolódó és az áruvásárlási hitelek állományában.
Az áruvásárlási hitelezésre szakosodott, francia többségi tulajdonban lévő Magyar Cetelem Bank Rt. az idei első félévben megduplázta forgalmát a hasonló időszakhoz képest – közölte kérdésünkre Lendvai János vezérigazgató. Tavaly év végén megközelítőleg 25 ezer élő hitelkérelmet tartottak nyilván, több mint 2 milliárd forintnyi volumenben. Az idei első hat hónapban több mint 15 ezer új ügyfelet szereztek, és június végén hitelnyújtásuk meghaladta a 3 milliárd forintot.
Tavaly június végén még 200 kereskedőcéggel álltak kapcsolatban, de partnereik száma fél évvel később a kétszeresére, mára pedig a háromszorosára nőtt. Mindennek ellenére idén még nem várják, hogy a bank nyereséges lesz, mivel az idei csak a második teljes évük lesz.
A hirtelen megnövekedett hitelállomány, főként a szaporodó nulla százalékos előleggel nyújtott áruhitelek növelik a kockázatot, de ezt egyelőre a megkérdezett bankoknál nem tartották veszélyesnek. Az áruvásárlási hitelnyújtásnál a rossz hitelek aránya nyugat–európai tapasztalatok szerint az összes kölcsön 0,7–2 százaléka között mozog. A hazai statisztika ugyan ennél rosszabb, de még elfogadható – mondták bankárok. A Budapest Banknál például hozzátették, a késedelmesen teljesítő ügyfelek aránya egy ideje már nem nő, s a fizetési fegyelem a General Electric Capital külföldi tapasztalatai szerint is jónak mondható.
A kiskereskedelmi forgalom növekedésére is hatással lehetett a finanszírozási lehetőségek bővülése. Az első öt hónapban reálértékben 5,7 százalékkal bővült a kiskereskedelem az előző év azonos időszakához képest – jelentette nemrég a KSH. Ezen belül azonban 20,5 százalékkal ugrottak meg a gépjármű– és 28,1 százalékkal az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi cégek eladásai. Márpedig a fogyasztási, áruvásárlási hitelek nyilvánvalóan e kétféle üzlettípusban terjedtek el. Jellemző ugyanakkor, hogy a használtcikk–kiskereskedelem volumene több mint tíz százalékkal visszaesett.
Egybecsengnek ezzel Révész Tamás, a Magyar Lízingszövetség elnökének közlései. Előzetes információi szerint az első félévi autóeladások több mint húsz százalékkal haladták meg a tavalyi év első hathavi értékesítését. Az autóeladások lízingfinanszírozási szükséglete nem csökkent – tette hozzá. A készpénzes használtautó–piac forgalma viszont visszaesik, a kereskedők ugyanis visszaadott autót beszámító konstrukciókat alkalmaznak (az autóeladások 30–35 százaléka ilyen). Így a több– éves autók a kereskedő cégektől szintén finanszírozási konstrukciók révén kerülnek vissza a forgalomba – magyarázta Révész Tamás.
• Eörsi János – Papp Emília